Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Jun Szogjol dél-koreai elnök beszédet mond a demokráciát veszélyeztető folyamatokról a harmadik alkalommal tartott nemzetközi konferencián Szöulban 2024. március 18-án, a háromnapos fórum kezdőnapján.
Nyitókép: MTI/EPA/Kyodo News pool/Kim Minhi

Szöuli vélemény szerint Észak-Korea Európára is fenyegetést jelent

Jun Szogjol dél-koreai elnök közölte, megvitatja a NATO vezetőivel azt a határozott fenyegetést, amelyet Észak-Korea jelent Európára nézve az Oroszországgal való katonai kapcsolatok elmélyítése miatt.

A politikus a Reuters hírügynökség kérdéseire válaszolt írásban a NATO-csúcstalálkozóra tervezett washingtoni látogatása előtt. A hétfőn megjelent interjú szerint politikus arra is figyelmeztetett, Moszkvának választania kell a két Korea között.

"Teljes mértékben Oroszországtól függ", hogy a jövőben milyen irányba akarja terelni a Dél-Koreával fenntartott kapcsolatokat - mondta Jun, hozzátéve, Szöul az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásról annak függvényében fog dönteni, miként alakul a Moszkva és Phenjan közötti új katonai paktum. "Az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai együttműködés egyértelmű fenyegetést és komoly kihívást jelent a Koreai-félsziget és Európa békéjére és biztonságára nézve" - szögezte le.

Jun az első dél-koreai vezető, aki 2022-ben részt vett NATO-csúcstalálkozón. A washingtoni csúcson Ausztrália, Japán és Új-Zéland is ott lesz.

A nemzetközi közösség szerint Phenjan ballisztikus rakétákat és tüzérségi eszközöket szállít Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz. Oroszország és Észak-Korea ezt egyaránt tagadja.

Oroszország "a barátságtalan országok közül a legbarátságosabbnak" nevezte Dél-Koreát, és Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Szöul "nagy hibát" követne el, ha úgy döntene, hogy fegyvereket szállít Ukrajnának.

Dél-Korea tiltakozott, amikor Vlagyimir Putyin júniusban Phenjanba látogatott, és aláírta Kim Dzsongün észak-koreai vezetővel a kölcsönös védelemről szóló szerződést.

"Észak-Korea egyértelműen veszélyt jelent a nemzetközi közösségre" - mondta Jun.

"Remélem, hogy Oroszország józanul eldönti, melyik oldal - a déli vagy az északi - fontosabb és szükségesebb a saját érdekei szempontjából". Hozzátette: "A Koreai Köztársaság és Oroszország kapcsolatainak jövője teljes mértékben Oroszország lépéseitől függ" - hangoztatta Jun.

Oroszország "illegális" katonai partnerséget kötött Észak-Koreával - jelentette ki Jun, hozzátéve, hogy nyugtalanító belegondolni abba, hogy milyen segítséget nyújt Oroszország Phenjannak cserébe.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!
Cikkünk frissül!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartanak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök. Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút! – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá.

Donald Trump ultimátumot adott Kijevnek és Moszkvának

Az Egyesült Államok júniusig szabott határidőt Ukrajnának és Oroszországnak arra, hogy megállapodásra jussanak a közel négyéves háború lezárásáról – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újságírókkal pénteken, azzal, hogy szavait csak szombat reggel lehet nyilvánosságra hozni.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Államcsőd fenyegeti a földi paradicsomot, teljesen bedőlhet vele az eszköz, ami eddig még soha

Államcsőd fenyegeti a földi paradicsomot, teljesen bedőlhet vele az eszköz, ami eddig még soha

Áprilisban technikai államcsőd fenyegeti a trópusi paradicsomként és luxus üdülőhelyként emlegetett Maldív-szigeteket: egy 2021-ben kibocsátott 500 millió dolláros speciális államkötvény lejárata és a kapcsolódó kifizetések teljesen kimeríthetik az ország tartalékait. A történet túlmutat a szigetországon: szuverén kibocsátó még nem csúszott meg szukukkal, így egy esetleges késedelem precedenst teremtene, ami a teljes iszlám pénzügyi piac reputációját megrázhatja. A maldív kormány így külső mentőövekben, refinanszírozásban és tartalékfelhasználásban bízik, de a piac számára az áprilisi határidő csak az első nagy stresszteszt egy hosszabb adósságspirálban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×