A Nemzeti Tömörülés a szavazatoknak a 33,5 százalékát vitte el, ezzel a francia politika vezető erejévé vált, mögötte a négy baloldali pártból – Szocialista Párt, Kommunista Párt, Zöldek és Engedetlen Franciaország – álló pártszövetség, az Új Népfront végzett 28,1 százalékkal, és csak a harmadik helyet szerezték meg Emmanuel Marcon francia elnök centralista szövetségesei 20 százalékkal – ismertette az eredményeket az InfoRádióban Szűcs Anita, hozzátéve azt is, hogy mindez – a június 9-i EP-választások után – egyáltalán nem meglepő, az előzetes felmérések legfeljebb egy-két százalékban eltérő számokat hoztak.

A Nemzeti Tömörülése ilyen arányú előretörése több dologgal is magyarázható. A Corvinus docense elsőként a szélsőjobboldalon megindult, hosszú távú „modernizációs” folyamatot említette, úgy látja, mióta Marine Le Pen átvette a párt vezetését, visszafogott retorikával csomagolja be a programját a párt, és húzódik erőteljesen középre. Arra is felhívta a figyelmet, hogy míg korábban gyakori volt a franciák részéről a taktikai szavazás, hogy a szélsőjobboldal ne kerülhessen hatalomra, most viszont a választók magatartását az határozta meg, hogy elégedetlenek az életszínvonalukkal. Franciaország, miként a világ minden országa, túl van két nagy válságon (pandémia, energiaválság), és van egyfajta frusztráció és düh, ami kifejeződött a kormányzó erők irányába – fogalmazott a szakértő. „Ez a két nagy tendencia, ami összeadódott, és ezt a hatalmas változást hozta a mandátumszámokban” – összegzett Szűcs Anita, de jelezte: a második forduló lesz az igazán izgalmas, hiszen most indul a taktikázás és egyezkedés a pártok között, hogy esetlegesen ki lép vissza majd kinek a javára.

Erről már bizonytalanok az előrejelzések. A két legvalószínűbb forgatókönyv:

• a Nemzeti Tömörülés abszolút többséget szerez az 577 mandátumhellyel rendelkező alsóházban, vagy
• nem szerez abszolút többséget, de a legnagyobb pártként jut be a parlamentbe.

Előbbi esetben ugynevezett cohabitation, magyarán politikai társbérlet alakulna ki – Emmanuel Macron és az ellenzéke által adott kormány közösen irányítaná az országot –, amire korábban háromszor volt példa Franciaországban. Miután egy félprezidenciális köztársaságról van szó, ahol az elnök és egyéb tisztségviselők korlátozhatják a kormány munkáját, ha Marine Le Pen pártja nem szerez abszolút többséget, könnyen egy „teljesen lemerevedett, blokkolt” parlament lehet, ahol nem igazán tud olyan szövetség kialakulni, ami előre vihetné az ország ügyeit.

Szűcs Anita szerint a Nemzeti Tömörülés abszolút többsége esetén elképzelhető, hogy olyan törvényhozás indulna el, amely teljesen szembemegy 3-400 év politikai értékeivel, amire a francia köztársaság épül.