eur:
411.32
usd:
392.52
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, az Olasz Testvérek (FdI) elnöke az olasz közszolgálati televízió, a Rai Uno Porta a Porta című műsorában Rómában 2024. június 6-án. Olaszországban június 8-án és 9-én tartják az európai parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/EPA-ANSA/Riccardo Antimiani

Giorgia Meloni: rossz egy olyan többség az EU élén, amely törékeny

Jelentős hibának nevezte Európa számára egy törékeny politikai többség felállítását, amelynek nehézségei lesznek és nem képes szembeszállni a kihívásokkal, Giorgia Meloni olasz kormányfő az Európai Tanács ülését megelőző parlamenti felszólalásában kedden Rómában.

"Ha jó szolgálatot akarunk tenni Európának, bizonyítanunk kell, hogy tanultunk a múlt tévedéseiből, és teljes mértékben tiszteletben tartjuk az európai polgárok szavazatát" - utalt az európai parlamenti (EP-) választások eredményeire Giorgia Meloni.

Úgy vélte, az európaiak "gyakorlatiasabb és kevésbé ideologizált Európát" kérnek. "Nem látom az akaratot, amely figyelembe kívánja venni a polgároknak az urnáknál kifejtett véleményét, sem az eljárási módozatokat, sem a tartalmat tekintve" - hangoztatta.

Ezzel szemben - tette hozzá - Európa jelentős hibát követ el, ha "teljesen más logikát kényszerít ki, egy olyan többséggel, amely törékeny, nehézségekkel találja majd szemben magát, és amely úgy tűnik, nincs tudatában a vele szemben álló kihívásoknak (...), vagy tisztában van velük, de más érdekeket részesít előnyben".

Giorgia Meloni a római parlament alsóházában tartott felszólalásában - Orbán Viktor miniszterelnök hétfői római nyilatkozatát idézve - azt hangoztatta, hogy az európai intézményeket az eredeti elképzelés szerint nem többség és ellenzék ellentétére építették fel, hanem semleges logikával. Hasonlóképpen a csúcsvezetői tisztségek kijelölése sem követheti a többség-ellenzék felosztást.

"Most úgy döntöttek, hogy új színteret hoznak létre, és a konszenzus logikáját a tűzhely-közeli logika váltja fel (...), melyben egy oldal dönt mindenki nevében"

- mondta Meloni. Ezt a kizárásos egyezséget a római kormány nevében elutasítottam már, és nem kívánok osztozni benne - jelentette ki.

Szürreálisnak nevezte az uniós tagországok állam- és kormányfőinek az EP-választások utáni legelső ülését, ahol "egyesek csúcsvezetői jelöltnévsorral jelentek meg, egyes pártok megállapodása alapján, és még úgy sem tettek, mintha egyeztetni akarnának a polgároktól érkező választási eredmények alapján".

"Egyetlen igazi demokrata, aki hisz a nép szuverenitásában, sem tarthatja elfogadhatónak, hogy Európában egyeztetéssel próbálkozzanak a csúcstisztségek kijelöléséről, még mielőtt a polgárok az urnákhoz járuljanak. Azután viszont csodálkozunk, hogy a polgárok számára nem fontos elmenni szavazni" - vélte Giorgia Meloni.

Hangsúlyozta: a polgárok világosan megüzenték, melyik modellt választják a "kompromisszumok Európai Uniója és a folyamatosan növekvő kihívások" megoldása között.

Giorgia Meloni az Olasz Testvérek (FdI) olasz kormánypárt és az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsoport elnöke megjegyezte, hogy az EP-választás számos tagállam kormánypolitikáját bukásra ítélte. Példaként hozta fel, hogy a francia kormánypárt 16 százalékot, a német 32 százalékot mutatott fel.

Az olasz miniszterelnök 21 pontban foglalta össze a következő öt év európai kihívásait, melyekkel kapcsolatban a római kormány is elkötelezi magát.

A legelső helyre a demográfiai csökkenés megállítását tette, hangoztatva, hogy az összes többi ettől függ.

A migrációval kapcsolatban úgy vélte, hogy a múlttal ellentétben paradigmaváltás következett be, és a 27 tagállam közötti szétosztás helyett egyre nagyobb figyelem szegeződik a migráció Európán kívüli dimenziójára, ami a származási és tranzitországokkal való együttműködésre épül.

Giorgia Meloni szövetségese, a Liga párt, amely az Identitás és Demokrácia (ID) frakció tagja, arrogánsnak nevezte egyes "brüsszeli bürokraták és oligarchák" magatartását, akik "szétosztják az európai székeket, nem törődve a nép akaratával. A Liga nem támogat semmilyen szövetséget a szocialistákkal, akik az utóbbi évek gyalázatos döntéseiért felelősek, és a (Liga) alternatív lehetőségen dolgozik".

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-nek vélt rakétát ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Vlagyimir Putyin később közölte: valójában nem ICBM-et, hanem egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×