A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense arról készített részletes elemzést, hogy kik lehetnek az európai parlamenti választások nyertesei és vesztesei. Kalas Vivien az InfoRádióban elmondta: a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján arra lehet számítani, hogy 2019-hez hasonlóan most is az Európai Néppárt delegálhatja majd a legtöbb képviselőt az Európai Parlamentbe, sőt az elemzők becslései szerint a frakció néggyel még növelheti is a mandátumai számát az öt évvel ezelőtti eredményhez képest.

A pártcsaládok közötti versenyben a második helyen ezúttal is a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége végezhet a felmérésekből kiindulva, ők viszont négy képviselői helyet veszíthetnek az európai törvényhozásban. Az elemző szerint jó eredmény lenne, ha – a várakozásoknak megfelelően – megtartanák a második helyüket, viszont csalódást keltene, ha ezt 2019-hez képest rosszabb szerepléssel érnék el.

Kalas Vivien úgy véli, az Európai Néppárt mellett nagy nyertesei lehetnek az idei EP-választásoknak a radikális jobboldali frakciók is, amelyek akár komoly előretörésre is képesek lehetnek. Várakozásai szerint az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártszövetség, valamint az Identitás és Demokrácia (ID) frakció is nagy arányban tudja majd növelni a mandátumai számát az EP-ben. A legutóbbi felmérések alapján az ECR több mint tíz, míg az ID tizenöt százalékkal ugorhatja meg a 2019-es választási eredményét.

Konkrét számok nyelvére lefordítva ez azt jelentené, hogy június 10-étől

az ID-nek 69, míg az ECR-nek 79 képviselői helye lehet az Európai Parlamentben.

Az elemző szerint erősen kérdéses, hogy kié lesz a harmadik legnagyobb frakció, vagyis az Európai Néppárt, valamint a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége mögött nagy verseny várható. Mint mondta, a liberálisok és az ECR fej fej mellett vannak, gyakorlatilag „napról napra változik a sorrend közöttük”, ezért megjósolhatatlan, hogy melyikük lehet majd elégedettebb vasárnap éjjel.

Az említett két radikális jobboldali tömörülés várhatóan a liberálisoktól szipkázhat el jelentős számban mandátumokat, utóbbiaknak eddig 102 képviselőjük volt az EP-ben. A legfrissebb előrejelzések szerint ők 21 képviselői helyet veszíthetnek, ami nagy érvágás lenne nekik, az ECR és az ID pedig a haszonélvezői lehetnek ennek az átrendeződésnek. A liberálisok mellett még a Zöldek lehetnek az EP-választások nagy vesztesei: eddig 72 mandátumuk volt, a következő európai törvényhozási felállásban viszont a becslések szerint csak 55 lesz.

Kalas Vivien úgy gondolja, ha magasabb lesz az egyes országokban a részvételi arány, az ugyancsak a radikális jobboldalnak kedvezhet, mert ezek a pártok nagyobb eséllyel számíthatnak új szavazók támogatására, mint mások.

Az elemző közölte: jelen pillanatban nagyon nehéz lenne megmondani, hogy a választási eredmények milyen hatással lehetnek az Európai Unió működésére. Megítélése szerint

sok múlik majd azon, hogy az ECR képes lesz-e érdemi befolyást gyakorolni a következő öt évben az Európai Unió különböző irányvonalaira, illetve szakpolitikáira.

Sok elemző azon az állásponton van, hogy Ursula von der Leyennek szüksége lesz az Európai Konzervatívok és Reformerek támogatására ahhoz, hogy újra megválasszák az Európai Bizottság elnökének. Kérdés, hogy az ECR hajlandó lesz-e kompromisszumokat kötni bizonyos ügyek mentén a törvényhozásban.

Kalas Vivien kiemelte, hogy az ECR-nek és az ID-nek határozott, rendkívül karakteres véleménye van a klímavédelemmel, az ukrajnai háborúval és a különféle uniós szankciókkal kapcsolatban, ami adott esetben megnehezítheti az együttműködést.

Az igazi kulcskérdés tehát az, hogy ki kerül az Európai Bizottság élére és kik, hogyan, milyen alkukat megkötve támogatják őt.

Ugyanakkor az elemző szerint az Európai Bizottság leendő elnökének személyétől függetlenül az ECR-nek és az ID-nek várhatóan „nagyobb súlya” lesz az Európai Parlamentben, az új felállás és összetétel „informális befolyásnövekedést” eredményezhet nekik, hiszen az előretörésük azt jelentené, hogy választóik változást, valamilyen új irányvonalat szeretnének, amit Kalas Vivien szerint mindenképpen figyelembe kell majd vennie az Európai Bizottságnak.