eur:
410.87
usd:
392.14
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Ursula von der Leyen német védelmi miniszter nyilatkozik az Európai Parlament strasbourgi épületében 2019. július 3-án. Az előző nap az Európai Tanács von der Leyent jelölte az Európai Bizottság elnökének.
Nyitókép: Jean-Francois Badias

Szakértő: a gordiuszi csomó átvágása lehetne, ha találnának valakit Ursula von der Leyen helyett

Kiélezett helyzetben küzd a posztja megtartásáért Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – írja legújabb elemzésében a Politico. Az InfoRádió által megkérdezett szakértő egyetért ezzel a megállapítással, a lap számításait és következtetéseit azonban részben vitatja.

2019-ben Ursula von der Leyen mindössze kilenc szavazatos többséggel biztosította be az Európai Bizottság elnöki posztját az Európai Parlamentben. A vasárnapi uniós választások után azonban valószínűleg egy még ellenségesebb EP jóváhagyására lesz szüksége – írta a Politico.

Az Európai Tanácsban a 27 államfő és miniszterelnök minősített többségének támogatását, az Európai Parlamentben pedig a 720 képviselő közül legalább 361-nek a szavazatát kell megszereznie a folytatáshoz, ehhez azonban az Európai Néppárt mellett a liberálisok, a szocialisták, sőt még a Zöldek voksai is szükségesek – kalkulált a lap.

Gát Ákos Bence, a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli irodájának vezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója egyetért a Politico helyzetértékelésével.

"Egyáltalán nem biztos, hogy Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke maradhat az európai parlamenti választások után, hiszen meglehetősen erőteljes hatalmi ambíciókkal irányította az Európai Bizottságot, és nagyon nagy mértékben centralizálni kívánta az uniós döntéshozatali folyamatokat, most már erről a Politico is ír" – mutatott rá.

A néppárti Ursula von der Leyennek egy

rendkívül széles, országokon, pártokon és ideológiákon átívelő összefogásra lenne szüksége az újraválasztásához,

de Gát Ákos Bence szerint nem biztos, hogy ez az Európai Néppártnak is megéri.

"Amit a Politico sugalmaz, ez a baloldali, liberális és zöldpárti koalíció az Európai Néppárttal együtt, nehézségekbe ütközik, hiszen az Európai Bizottság elnöke az elmúlt hetekben, hónapokban egyre több gesztust tett a jobboldalnak, főként a zöldek rovására. A gazdatüntetések nyomán a Green Deal, az európai zöld megállapodás számos elemét visszavonták, ezzel a jobboldal számára tett gesztust Ursula von der Leyen; ezek után tárgyalóasztalhoz ülni a zöldekkel nehezebb ügy. Az Európai Néppártban is fel kell tenni azt a kérdést, hogy az EU-ban várhatóan erősödő jobboldali tendenciák ellenére egy baloldali együttműködésben továbbra is elkötelezhetik-e magukat, amely még a radikális zöldeket is magában foglalja, mert ha így tesznek, az tovább erodálhatja a párt hitelességét. A Néppárt ugyanis pont azért tudott visszaerősödni, mert megint elkezdett a politikájában markánsabb jobboldali elemeket megjeleníteni" – hangsúlyozta.

Könnyen előfordulhat, hogy az állam- és kormányfők

az EP-választás után átvágják ezt a gordiuszi csomót,

vagyis találnak egy másik bizottsági elnökjelöltet Ursula von der Leyen helyett – mondta Gát Ákos Bence, a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli irodájának vezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×