Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Az Európai Parlament (EP) logóját vetítik az uniós törvényhozás strasbourgi épületének padlójára az EP plenáris ülésének idején, 2024. január 16-án. A parlament január 15. és 18. között ülésezik.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

EP-választás - Vasárnap után hétfő is lesz, mutatjuk a menetrendet

A mintegy 400 millió európai választópolgár június 6-9. között választja meg az új Európai Parlament (EP) tagjait, az alakuló ülésre azonban várhatóan több mint egy hónapot várni kell, az Európai Bizottság pedig csak valószínűleg az év második felében alakul meg.

Miután valamennyi tagországban lezárultak a választással kapcsolatos jogorvoslatok, a nemzeti hatóságok jelzik az EP-nek a megválasztott képviselők listáját, ezt követően, július 15-én estig megalakulnak a parlament politikai csoportjai.

Az Európai Parlament tizedik ciklusának első ülését július 16-19. között tartják, ekkor választják meg a képviselők az új parlament elnökét, alelnökeit, majd megalakulnak az EP szakbizottságai, várhatóan július 22-30. között.

Az EP választja meg az Európai Bizottság következő elnökét, akinek személyére a választások kimenetelének ismeretében tesznek javaslatot a tagországok állam- illetve kormányfői. A jelöltnek meg kell szereznie az EP-képviselők abszolút többségének, 361 képviselőnek a támogatását. Ez a folyamat akár szeptemberig is eltarthat.

Az Európai Parlamentnek az Európai Unió lakosságszámának növekedése miatt a jelenlegi 705 helyett 720 tagja lesz.

Miután az EP megválasztja a bizottság következő elnökét, a tagállami kormányok döntenek arról, hogy kit jelölnek az Európai Bizottságba, de a bizottság elnöke dönt arról, hogy ki milyen posztot kap a testületben. A jelölteket meghallgatják az EP illetékes bizottságai, majd az EP plenáris ülése szavaz a testület egészéről. A szavazást követően az Európai Tanács hivatalosan kinevezi az Európai Bizottság tagjait, és az új testület hivatalba lép, várhatóan novemberben vagy decemberben.

Címlapról ajánljuk
Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×