Oroszország új offenzívát indított Ukrajnában, amellyel az ország második legnagyobb városát, Harkivot is elérheti.

Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora az InfoRádióban úgy vélekedett, a város támadásának szándéka egyelőre szimbólumnak számít, a jelenleg ott lévő haderőnél sokkal nagyobbra volna szükség a sikerhez.

"Legalább 300 ezer ember kell, ez további mozgósítás nélkül nem biztosított. Ha ezt előzőleg megoldották volna, akkor lehetne esetleg elindítani ezt a támadást, amely úgy is nagy kockázatot hordozna" – hívta fel a figyelmet.

Harkiv nem Kijev, 2022 nem 2024

Arra is emlékeztetett, mi történt a kijevi támadás idején, még a háború elején, két éve, bár Harkiv azóta sokat gyengült, rengeteg ember távozott onnan, de még mindig bő egymillióan lakják.

Az orosz haderő Harkiv szempontjából szerinte összességében "szerencsés helyzetben van", mert nincs messze a határtól, tehát könnyebb támadást indítani nemcsak a méretek, hanem a fekvése miatt is, mint például a főváros, Kijev ellen.

"Ugyanakkor én úgy látom, hogy ahhoz még egy kicsit előbbre kéne nekik haladni.

Az első feladat az, hogy a négy keleti megyét elfoglalják, ami még nem történt meg, sőt a Harkivhoz közelebb lévő területeken is még van néhány település, amit el kell foglalni, és köztük két nagyobb város,

és az sem lesz két perc. Tehát lehet, hogy ezzel még kivárnak, és később hajtanak végre egy nagyobb erőátcsoportosítást. De mivel ez még nem történt meg, jelenleg azt tapasztaljuk, hogy inkább Harkiv meggyengítéséről van szó, mintsem elfoglalásáról, nem beszélve arról, hogy ha az előtte lévő területet városokkal együtt elfoglalják, akkor nyilván közelebb lehet az a pillanat, amikor megtámadják Harkiv városát" – ecsetelte.

Az ukránok összeszedték magukat

Ugyanakkor azt sem szabad szerinte elfelejteni, hogy "az ukránok kicsit összeszedték magukat, a beígért eszközök egy része beérkezett, nagyon intenzív védelmi tevékenység folyik az ukrán haderő részéről, ha támadásról nem is beszélünk".

Rávilágított arra is, hogy az amerikaiak a segítségnyújtáskor azt is külön kérték, hogy Ukrajna oroszországi területeket ne támadjon, szorítkozzon területe védelmére, de azért Kis-Benedek József szerint valószínűsíthető, hogy az ukránok nem nézik majd tétlenül, ahogy az orosz hadsereg Harkivig vonul.

"Elsősorban rakétákra gondolok, és persze elképzelhető esetleg az F-16-os gépek bevetése is, mert azt ígérték, hogy júniusra ezek megérkeznek. Én úgy látom, hogy itt azért egyelőre a Harkiv elleni orosz támadás inkább a katonai szempontból távolabbi cél kategóriába tartozik" – foglalta össze.

Egy másik hadszíntér

Közben Donyeck megyében az oroszok arra törekednek, hogy kettévágják az ukrán védelmet.

"Több fronton indítanak támadást az oroszok, és pillanatnyilag úgy néz ki, hogy azért erre a célra az erők rendelkezésre állnak, meg tudják valósítani. Kérdés az, hogy milyen lesz az ukrán reakció, mert most már egy bizonyos területen, bizonyos szinten sikerült az orosz támadást lassítani, valahol megállítani. Ez még közel sem jelent semmiféle győzelmet, a vérontás továbbra is zajlik sajnos" – mutatott rá.

Arról is beszélt, hogy mind ukrán, mind orosz oldalon vitték a rabokat is a frontra. A szakértő szerint ez világos jelzés arra, hogy emberhiányban küzdenek a felek, de az orosz oldalon van arra egy törekvés, hogy "ne orosz nemzetiségű emberek menjenek a frontra".

"Ennek érdekében akár külföldieket is vagy a FÁK-országokból különböző jelentkező személyeket is próbálnak besorozni, és valószínűleg meghirdették a börtönökben is azt, hogy lehet jelentkezni szabadulásért egyes esetekben, és nyilván sokan élnek ezzel a lehetőséggel" – mondta Kis-Benedek József.