eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Donald Trump korábbi amerikai elnök, republikánus elnökjelölt választási kampányrendezvényt tart a New Jersey állambeli Wildwoodban 2024. május 11-én. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Matt Rourke

Magyarics Tamás: a billegő államokban is előnye van Donald Trumpnak

Donald Trump New Jersey-ben tartott kampánygyűlést, Joe Biden pedig Washington államban adományozói találkozóval folytatta választási kampányát a hétvégén. A közvéleménykutatások szerint Donald Trump republikánus jelölt vezet, de sok függ még egyebek között az ellene folyó bírósági ügyek kimenetelétől vagy a gazdaság teljesítményétől - mondta az InfoRádiónak Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

A volt elnök, Donald Trump még mindig vezet az elnökjelöltek népszerűségi versenyében. Az egyik összesített közvélemény-kutatási adat szerint 1,2 ponttal áll Joe Biden elnök előtt. Még lényegesebb eredmény, hogy az úgynevezett csatatér vagy billegő államok – abban a hét államban, amelyben valószínűleg el fog dőlni az elnökválasztás – mindegyikében Trump vezet vagy fél százalékponttal, vagy pedig öt százalékponttal. Ez meglehetősen szoros eredmény, ahogy mondani szokták, hibahatáron belül van – mondta az InfoRádióban Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

"Ha az eredményt lefordítjuk úgynevezett elektori kollégiumra, hiszen az számít, hogy ott ki hány szavazatot tud szerezni, akkor

jelen állás szerint 219 biztos szavazatra számíthatna Trump, 215-re pedig Biden. Összesen 270 szavazat kell ahhoz az elektori kollégiumban, hogy valakit megválasszanak elnöknek.

Ha a jelenlegi állásból indulunk ki, vagyis hogy Biden vesztésre áll ebben a hét billegő államban, ahol összesen 104 szavazatot lehet kapni, akkor Trump 312-226 arányban nyerne az elektori kollégiumban is" – vázolta a szakember.

Természetesen még sok minden hátra van az elnökválasztásig. A legfontosabb események közül hármat emelt ki Magyarics Tamás. Az egyik a Donald Trump elleni eljárások sorának eredménye. A második, hogy a júliusban, illetve augusztusban sorra kerülő országos konvenciók – előbb a republikánusoké, később a demokratáké – mennyit hoznak a pártok konyhájára. Végül pedig a szeptember első hétfője, az úgynevezett munka ünnepe után beinduló valódi elnökválasztási kampányban ki hogyan fog szerepelni, illetve ha lesz elnökjelölti vita (vagy viták), akkor azon Trump és Biden hogyan szerepel. Ez mindig nagyon komoly taktikai csatározás a két nagy párt között.

"És természetesen a legnagyobb kérdés az, hogy a gazdaság miként fog teljesíteni. Ugyanis jelen pillanatban a megkérdezettek többsége a gazdaság állapotát teszi első helyre a pártválasztásnál, és itt a republikánusok elég jelentős előnyben vannak a demokratákkal szemben. A kérdés az, hogy a gazdaság állapota, az infláció, a fogyasztói árindex, az energiaárak hogyan fognak alakulni" – mutatott rá az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

További érdekes kérdés, hogy az izraeli-gázai összecsapás a demokratáknak nem jött valami jól. Ugyanis a zsidó szavazók többsége, a kétharmad, háromnegyed része hagyományosan demokrata szavazó, ám egyre több arab hátterű szavazó is van az Egyesült Államokban.

Az utóbbi időben Joe Biden elnök megpróbált mind a két oldalnak eleget tenni, amivel viszont azt érte el, hogy egyiket sem sikerült igazán megnyernie.

Ez a külpolitikai kérdés tehát befolyásolhatja a választások kimenetét egy-két tagállamban.

A Donald Trump ellen folyó bírósági ügyekkel kapcsolatban több újdonság is van. A napokban elutasította a bíróság a volt elnök és Stormy Daniels ügyében zajló tárgyalás érvénytelenítését. Az, hogy most már Donald Trump mint republikánus jelölt házasságtörőként kezd feltűnni, Magyarics Tamás szerint még nem rontja érezhetően a népszerűségét.

Ám úgy látja, hogy döntő fontosságú lett most a következő hét, amikor a Stormy Danielsnek kifizetett hallgatási pénz hátteréről az egyik kulcsszereplő, Michael Cohen fog tanúvallomást tenni, aki jelen pillanatban azt hangoztatja, hogy Trump mindenről tudott.

"Maga a hallgatási pénz nem törvénytelen az Egyesült Államokban. A kérdés az, hogy miből, illetve miért fizették ezt hallgatási pénzt. A védelem szerint úgymond itt semmi látnivaló nincs, mert ez az ügy a 2016-os választások előtt volt, és nem volt köze a kampányhoz, vagyis nem azért fizettek a nőnek, hogy a kampányból ezt a kérdést kivegyék. Az ügyészség ezzel szemben azt állítja, hogy igenis ilyen célzattal fizettek" – foglalta össze az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×