Tavaly áprilisban a korábbi, Merkel-korszakból származó három utolsó atomerőmű "zárt be" véglegesen, de a Scholz-kormány akkor még úgy döntött, hogy a szénerőművek többségét az energiaellátás biztosítása érdekében nem kapcsolják le a hálózatról.
A húsvét azonban ebben a tekintetben némi fordulópontot jelentett, összesen ugyanis hét széntüzelésű erőművet zártak be Észak-Rajna-Vesztfáliában, illetve Brandenburgban.
Mindezt az üzemeltető RWE és a Leag energiavállalatok is megerősítették. Összességében ezek a blokkok 3,1 gigawatt teljesítményt értek el.
Ezen kívül a Robert Habeck vezette gazdasági minisztérium információira hivatkozva a szövetségi közüzemi hálózati ügynökség arról számolt be, hogy nyolc közepes és kisebb, összesen 1,3 gigawatt teljesítményű kőszénerőmű szintén lekerült a hálózatról.
A ZDF német közszolgálati televízió, valamint a Der Spiegel című lap utalt arra, hogy
a szénerőművek bezárását későbbre tervezték, az ukrajnai orosz háboró azonban "közbeszólt".
A háború kitörése után Németország egyik fő törekvése az orosz gáztól való függetlenedés. Az energiaellátás biztonsága érdekében ezért a kormány engedélyezte több szénerőmű számára a tervezettnél hosszabb ideig tartó üzemeltetést, utalva arra, hogy ezek a gázfogyasztás csökkentése érdekében villamosenergiát termelnek.
"A megújuló energiaforrások jelentős bővülése és a gázellátási helyzet stabilizálódása nyomán a lekapcsolt szénerőműblokkok további üzemeltetése nem szükséges és nem is biztonságos" - hangoztatta most közleményében a gazdaság minisztérium.
Ezzel - mint a Der Spiegel fogalmazott - Németország egy lépéssel közelebb került a szén fokozatos kivonásához.
A ZDF utalt arra, hogy a szénerőművek végleges kivonását a kormány 2030-ra irányozta elő.