Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
2019. október 19-én készült kép a szerb hadsereg menetelő katonáiról a Belgrádhoz közeli Batajnica katonai repülőtéren. 2024. január 4-én a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását kezdeményezte a szerb hadsereg vezérkara.
Nyitókép: MTI/AP/Darko Vojinovic

Feléled a sorkatonaság Európában, a szomszédban már döntöttek is róla

Horvátországban három hónapos kiképzést kap minden fiatal, Szerbiában négy hónapos szolgálatot terveznek.

A horvát kormányfő alig két hónapja még kizártnak tartotta a sorkötelezettség visszaállítását. Egy újabb fordulat után kiderült: jövőre mégis indul, csak sorkatonaság helyett kötelező katonai alapképzésnek nevezik, és három hónapig tart – írja az Index.

Négy kiképzőközpontot és laktanyát jelöltek ki a horvát sorkatonák felkészítésére Pozsegában, Sinjben, Pulában és Bjelovárban, ahol 650 oktató képezi ki a hadköteleseket. Minden 18. évét betöltő férfinak részt kell vennie a kiképzésben, a nők önkéntes alapon jelentkezhetnek.

A védelmi minisztérium és a vezérkar szerint a három hónap bőven elég a képzésre, amely során a fiatal katonák erőnléti felkészítése mellett az elemi hadászati ismeretek elsajátításán lenne a hangsúly. Ebbe beletartozik a gyalogsági kézifegyverek használata. Az elképzelést még el kell fogadnia a kormánynak, majd a törvényhozásnak is.

Horvátországban 2008-ban szűnt meg a sorkötelezettség, amit módosított formában jövőre állítanak vissza.

Szerbiában is napirenden van a kötelező katonai szolgálat visszaállítása, a vezérkar és a védelmi miniszter emellett érvel, ehhez azonban pénzügyi, logisztikai és egyéb feltételeknek is teljesülnie kell. Aleksandar Vucic szerb államfő a javaslatot májusban mérlegeli a katonai vezetéssel, és ha támogató döntés születik, beterjeszti a törvényhozásnak. Az elképzelések szerint a sorkatonai képzés négy hónapig tartana, és minden 18 éves fiatal számára kötelező lenne.

A sorkatonaság bevezetése más európai országokban is napirenden van, Németországban Boris Pistorius védelmi miniszter is szorgalmazza, de egyelőre Olaf Scholz kancellár elutasítja a felvetést. Franciaországban mérlegelik, hogy kötelezővé teszik a jelenlegi „könnyített katonai szolgálatot”, Hollandiában és Romániában fontolóra vették, Litvániában és Svédországban pedig visszaállították a sorkötelezettséget.

Petr Pavel cseh köztársasági elnök vasárnap beszélt arról, hogy támogatja az adminisztratív katonai összeírás bevezetésének lehetőségét, hogy az állam áttekintést kaphasson arról, hogy kikre számíthat a haza védelmében, de azt is hozzátette, hogy ez nem jelenti azt, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot is visszaállítanák.

A sorkatonaság bevezetését egyelőre nem tervezi a kormány – közölte a magyar álláspontot még novemberben Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.

Címlapról ajánljuk
Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja
Fanfártól a táncig

Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja

Hatalmas tömeg előtt ért véget a Kossuth téren Magyar Péter első miniszterelnöki napja, a hivatalba lépő kormányfő kemény szavakkal kelt ki Sulyok Tamás államfői működése ellen, Forsthoffer Ágnes házelnökként az övétől eltérő fellépéssel kezdte meg házelnöki munkáját. Megalakultak a parlamenti frakciók is, a kormány viszont most még nem lépett hivatalba, így érdekes helyzet állt elő, aminek egy pikáns magánéleti szála is van.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

Az OECD már évtizedek óta vizsgálja a környezeti problémák gazdasági következményeit, és elemzései szerint a környezetvédelmi tétlenség költségei sokszor meghaladják a megelőzés ráfordításait. A Dasgupta-jelentés ezt tovább erősíti azzal, hogy a gazdaságot a természeti tőke szerves részeként értelmezi, és rámutat: a hagyományos mutatók, mint a GDP, nem tükrözik a valódi társadalmi jólétet. Az ENSZ és az EU friss jelentései egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás kezelése alulfinanszírozott, miközben a károk egyre gyorsabban halmozódnak. A szabályok végrehajtásának hiányosságai és a rövid távú gazdasági döntések hosszú távon komoly versenyképességi és pénzügyi kockázatokat okoznak. Mindez azt mutatja, hogy a tétlenség nem semleges állapot, hanem egyre növekvő, rendszerszintű gazdasági veszteségforrás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×