Az amerikai elnökválasztási kampány legnagyobb kérdése az lehet – amikor már csak két jelölt áll egymással szemben –, hogy hogyan "keretezik" majd saját hadjáratukat az aspiránsok, hogyan irányítják magukra a sajtó figyelmét. Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatási igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában úgy vélekedett, a regnáló Joe Biden vélhetően megpróbálja a Donald Trumppal szembeni antidemokratikus nézőpontot továbbvinni, illetve megpróbálhatja az alacsony támogatottságát (37 százalék) elmozdítani "erős külpolitikai viselkedéssel", illetve "a gazdasági előnyök nagyobb tudatosításával a közvéleményben".

Hogy miképp lehet tudatosítani makroszámokat a választókban, arról azt mondta, idővel. "A választópolgár a saját boldogulását próbálja megélni, a makroszámok nem érdeklik, sőt alapvetően nagyon magas számokon teljesít az amerikai tőzsde, ez akár még visszás hatást is felvethet, egyfajta szétesést, ollókinyílást is felvethet az átlagpolgár számára, hiszen azt érezheti, az elit jobban él, mint ő, és jobban él, mint tavaly" – fogalmazott.

És nem csupán a múltról vagy a jelenről van szó a választók fejében; azt próbálják összerakni, hogy az ő személyes helyzetüket hogy tudja befolyásolni majd elnökként a jelölt, de Mártonffy Balázs szerint nincs "egy válasz", amely mindenki számára elfogadható, pozitív keretezést tudna adni Joe Biden saját gazdasági teljesítményéhez, hiszen "nem csupán a demokrata vagy a republikánus szavazókhoz, de a mérsékeltekhez is szólnia kell".

A legérdekesebbnek azt tartja, hogy a mérsékelt szavazókat gyakran "monolitikusnak" kezelik, pedig ez hiba, Joe Biden nagy erénye épp az volt korábban, hogy megszólította az el nem kötelezett valamennyi réteget.

Arról is beszélt, hogy a hatalomba visszakerülve Donald Trump teljesíteni tudja-e azt az ígéretét, hogy háború(ka)t állít le.

"Egyes egyedül nem, az elnök hatalma korlátozott, függ a Kongresszustól, függ az adminisztrációjától, függ a hatalmi beágyazottságtól, a rendszerétől, a legitimációjától, a megítélésétől, a hitelességéről alkotott képtől, így az elrettentési, rákényszerítési képesség külső beárazásától is" – húzta alá; hiszen a háborúkban jogilag nem is vesz részt, Ukrajnában "leegyszerűsítve orosz és ukrán katonák harcolnak egymással".

"Elképzelhető, hogy nukleáris fenyegetéssel lép valamit, de az a kérdés, hogy elhiszik-e, hogy ez valós fenyegetés"

– folytatta.

Nagyon régen volt, hogy egy elnök egy ciklus kihagyása után visszatért a hatalomba, erre viszont ő most 55 százalék körüli esélyt ad, hiszen Donald Trump a passzív években is aktív maradt, "róla szólt a sajtó", nemcsak saját maga miatt, de Joe Biden kampánystábja azt gondolhatta, ha Donald Trump ellen kell küzdeni, az jó, mive "egyszer már legyőzte" őt. Hogy melyik oldal "lőtte be" helyesen, hogy Donald Trump ennyit szerepeljen, az Mártonffy Balázs szerint csak a választáskor derül ki.

Európa sorsa is változhat az elnökválasztás kimenetelétől, "de nem annyira, mint mi gondoljuk".

"Az Egyesült Államok érdekei valamennyire adottak, csak az ezekről alkotott valóságkép egyre jobban nyílik szét; a Kínával való versengésről mindenki hasonlóan gondolkodik, még ha a narratíva, illetve a valóságkép-beárazás más is. Az EU-ról alkotott képük eltér, de szerintem nem üti meg a primer gondolkodási szintjüket. Az ukrajnai háborúról, az orosz agresszióról alkotott képben már jobban kezdenek eltérni az érdekek, illetve az értékek közötti gondolkodásmód, és hogy a kettő között milyen kapcsolat van. A Közel-Keleten pedig látjuk: azt hittük, hogy nagyobb eltérés lesz, de látjuk, hogy

amikor az Egyesült Államok érdekei úgy kívánják, akkor kőkemény katonai eszközökkel avatkozik közbe"

– mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Mártonffy Balázs.