Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Joe Biden amerikai elnök tapsot fogad a beszéde végén az észak-amerikai építőipari szakszervezet konferenciáján Washingtonban 2023. április 25-én. Biden bejelentette, hogy jelölteti magát a 2024-es elnökválasztáson. A 80 éves politikus a legidősebb hivatalban levő elnök az Egyesült Államok történetében.
Nyitókép: MTI/AP/Andrew Harnik

Joe Biden magabiztosan győzött az első előválasztáson

A várakozásoknak megfelelően Joe Biden magabiztosan nyerte a Demokrata Párt első hivatalos előválasztását, amit idén Dél-Karolina államban tartottak szombaton.

A demokrata párti szavazók számára tartott voksoláson megszerezhető mind az 50 delegáltat Joe Biden nyerte el. Az államonként megtartott előválasztásokon delegálti szavazatokért versenyeznek az elnökjelölt-aspiránsok, és ezek a delegáltak véglegesítik az elnökjelölt személyét az országos jelölő konvención, amit a demokraták idén augusztus közepén tartanak.

Joe Bidennek két kihívója volt az elnökjelölti versenyben: Dean Phillips kongresszusi képviselő és Marianne Williamson írónő. A felmérések szerint Joe Biden támogatottsága fölényes velük szemben.

A hivatalban lévő elnök Dél-Karolinában aratott győzelme után kiadott közleményében azt hangoztatta, hogy 2020-ban ennek az államnak a szavazói adtak új lendületet kampányának és indították el őt az elnökválasztási győzelem felé vezető úton.

Reményét fejezte ki, hogy 2024-ben szintén Dél-Karolinában kezdődik az az út, amely elvezet ismételt győzelméhez a novemberi elnökválasztáson.

A Demokrata Párt - Joe Biden nyomására - 2024-ben jelentősen átalakította előválasztási naptárát, és a több évtizedes hagyománnyal szakítva nem Iowa és New Hampshire választói nyilváníthattak először véleményt az elnökjelöltjükről, hanem Dél-Karolina államé. Iowa államban postai úton szavazhatnak, New Hampshire pedig nem kap delegációs jogot, miután az állam demokrata párti szervezete - a párt országos szervezetének utasítása ellenére - az eredeti időpontban megtartotta az előválasztást.

Az elemzések szerint Dél-Karolina elsősége az előválasztásban az állam jelentős afroamerikai szavazótömbje miatt volt fontos Joe Biden számára.

Szakértők rámutatnak: az afroamerikai lakosság támogatása nélkül Joe Biden nem lesz képes megnyerni az elnökválasztást novemberben republikánus kihívójával szemben, aki a jelenlegi várakozások szerint hivatali elődje, Donald Trump lesz. A közvélemény-kutatások szerint ugyan az afroamerikai lakosság többsége változatlanul a demokratákra szavaz, de jelentős számban vándoroltak át a republikánusokhoz, ami akár elnökválasztási győzelmet jelenthet Donald Trumpnak.

A következő előválasztást Nevada államban, február 6-án rendezik a demokraták számára, míg a republikánusoknál február 8-án szintén Nevada államban folytatódik jelölőgyűlésekkel az előválasztási verseny.

Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×