Infostart.hu
eur:
377.11
usd:
319.79
bux:
125650.4
2026. február 25. szerda Géza
Novák Katalin köztársasági elnök (b2) katonai tiszteletadás mellett fogadja Vahagn Hacsaturján örmény köztársasági elnököt (b) az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren 2024. február 6-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Szakértő: Örményországnak van oka jóban lenni Magyarországgal

Magyarországra látogatott Örményország elnöke, Vahagn Hacsaturján. Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint Magyarország az EU következő soros elnökeként fontos szerepet játszhat Örményország európai integrációjában.

Tizenöt éve nem járt egymás országában a magyar, illetve az örmény állam feje, és tíz éven át nem voltak diplomáciai kapcsolatok sem, Vahagn Hacsaturján mostani budapesti látogatása a 2022-es újraindulásnak egy "szimbolikus lépcsőfoka"; mint Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatjó az InfoRádióban elmondta, Magyarország az Európai Unió következő soros elnökeként fontos szerepet játszhat Örményország európai integrációjában, az EU-hoz való közeledésében. És az Azerbajdzsánnal jó kapcsolatokat ápoló Magyarországnak – a kutató szerint – fontos szerepe lehet abban is, hogy a két kibékíthetetlen kaukázusi országot is közelítse egymáshoz.

"Ilyen tevékenységre már volt is példa 2021-ben, amikor öt örmény hadifoglyot sikerült a magyar légierőnek biztonságban hazajuttatnia Azerbajdzsánból. A 2023-ban erőszakosan lezárult hegyi-karabahi konfliktust követően sem sikerült a feleknek megállapodniuk, sem az EU, sem Oroszország, sem a többi nemzetközi szereplő közvetítését nem sikerült kiaknázni, és itt Magyarország a híd szerepében léphet elő a két szembenálló fél között" – ecsetelte Kránitz Péter Pál.

Hogy Magyarország külpolitikai törekvéseibe hogyan illeszkedik az államközi kapcsolat, arról azt mondta, "rengeteg a potenciál".

"Már csak abból a tényből fakadóan is, hogy tíz éven keresztül nem is léteztek; óriási a tér a két fél között a közeledésre. Örményországnak stratégiai célja az energiafüggetlenség biztosítása, ezt részben víz-, részben geotermikus erőművek révén szeretné elérni. Ezekkel kapcsolatban a magyar cégeknek nem csak nagy tudásbázisuk van, de a régióban nagy a helyismeretük is. Másrészről a magyar élelmiszer-ipari termékek nagyon népszerűek Örményországban, tehát a kereskedelmet is nagyban lehet fejleszteni" – részletezte a vezető kutató.

Ezenkívül a turizmusban is lehet fantázia: a Wizz Air a második legnagyobb szereplő Örményországban, igaz, Jereván felé még nincs közvetlen budapesti járat. "Ha ezt bevezetnék, nemcsak az örmény turisták jelennének meg Magyarországon, de a két gazdaság is kapcsolódhatna" – mutatott rá.

Aláhúzta még azt is, Magyarország nagyon élesen elutasítja a nyugat és a Kelet szembenállását, a megosztottságot, "a demokratikus és fejlett Nyugat és az autoriter, visszamaradott Kelet ideológiai alapú szétválasztását", ennek mentén nyomatékosította Magyarország híd szerepének lehetőségét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Kiderültek a számok: Oroszország olyan árat fizet a háborúért, amit már nem engedhet meg magának

Kiderültek a számok: Oroszország olyan árat fizet a háborúért, amit már nem engedhet meg magának

Oroszország súlyos válságba került, mind gazdaságilag, mind társadalmilag: Vlagyimir Putyin elnök vezetése egyre nehezebben tudja pótolni az ukrajnai háborúban elszenvedett, a NATO becslése szerint már 1,1 millió főt elérő veszteségeit, miközben katonai kiadásai 2021 óta megháromszorozódtak és a GDP 7,3 százalékára emelkedtek – írja a Handelsblatt az IISS friss jelentése alapján. A londoni intézet szerint Moszkva magas emberi és pénzügyi árat fizet a korlátozott területszerzését, miközben a globális fegyverkezési verseny tovább gyorsul.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×