lham Aliyev azerbajdzsáni elnök a héten egy interjúban közölte: megteremtődtek a „valódi feltételek” a békeszerződés aláírásához Örményország és Azerbajdzsán között, továbbá azt is kijelentette, hogy nem akar „új háborút”. Az államfő ugyanakkor azzal vádolta meg Franciaországot, hogy egy újabb háborúra készíti fel Örményországot azzal, hogy fegyverekkel látja el. lham Aliyev szerint a franciák is felelősek az elmérgesedett kaukázusi helyzet kialakulásáért.

Azerbajdzsán és Örményország két nagyobb háborút vívott az 1990-es években és 2020-ban a Hegyi-Karabah enklávéért, amelyet végül 2023 szeptemberében egy villámháborúban foglalt vissza az azeri haderő. Decemberben a két ország foglyokat cserélt, ami diplomáciai áttörésnek számított, és felélesztette a béke reményét. A feszültség azonban továbbra is nagy, ugyanis a határon még mindig rendszeresek a fegyveres incidensek.

A békülékeny szavak ellenére lham Aliyev bizonyos kérdésékben továbbra is ragaszkodik korábbi álláspontjaihoz, így többek közt

az azeri haderőt sem hajlandó visszavonni a demilitarizációs zónába.

Bendarzsevszkij Anton az InfoRádióban elmondta: az elmúlt két-három évben Azerbajdzsán elérte azt, amit akart a térségben: visszaszerezte a kontrollt Hegyi-Karabah felett, valamint újra az irányítása alá kerültek azok az azerbajdzsáni falvak is, amelyeket az 1990-es évek elején veszített el az azeri állam. „Azt lehet mondani, hogy azeri szempontból megtörtént az igazságtétel” – fogalmazott.

A posztszovjet térség szakértője szerint az azeri elnök joggal érezheti, hogy országában nemzeti hősként tisztelik, a konfliktus abszolút győzteseként pedig aligha kérdés, hogy Azerbajdzsán a békekötés feltételeiről is egyoldalúan dönthet. A korábban 120 ezres lélekszámú, többségében örmények lakta Hegyi-Karabah mostanra szinte teljesen kiürült. A terület elvesztésébe azonban nehezen törődik bele az örmény lakosság.

Teljesen maguka maradtak az örmények?

Bendarzsevszkij Anton szerint azonban jelenleg nincs más alternatíva, „nincs B- vagy C-terv”. Az örmények nem nagyon tehetnek mást,

valószínűleg rákényszerülnek arra, hogy elfogadják az azeriek ultimátumát.

Az örmény lakosság értelemszerűen elégedetlen, sokan a jereváni kormányt és Oroszországot is bírálják, egyre inkább kijelenthető, hogy Örményországban oroszellenes hangulat lett úrrá. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója úgy véli, az örményeknek most „mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a lehető legjobban jöjjenek ki ebből a vesztes helyzetből, ezért is érezhető a korábbiaknál sokkal békülékenyebb hangnem a hivatalos örmény kommunikációban”.

A szakértő szerint egyértelműen kijelenthető, hogy a békefolyamat elindult,

a fő feltételeket azonban most Azerbajdzsán diktálja, az örmények pedig leginkább csak igazodnak az előállt helyzethez.

Bendarzsevszkij Anton elmondta: Azerbajdzsán pozícióját tovább erősíti, hogy feltétlen támogatójaként tudhatja maga mellett a térség regionális hatalmát, Törökországot. Ezzel szemben Örményország teljesen magára maradt, más nemzetközi szereplők – így többek között az Egyesült Államok és az Európai Unió – ugyanis nem érdekeltek abban, hogy beavatkozzanak a két ország konfliktusába.