Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Összedőlt lakóházát nézi egy helyi lakos az Isikava prefektúrában lévő Togi városban 2024. január 2-án, egy nappal a Japán középső részét megrázó, 7,6-os erősségű földrengés után. Az első rengést több utórengés követte: összesen huszonegy, négyesnél nagyobb erősségű földmozgást észleltek. A szigetországban szökőárriadót adtak ki. A természeti katasztrófa következtében legkevesebb 48 ember életét vesztette, 17-en súlyosan megsebesültek.
Nyitókép: MTI/EPA/Franck Robichon

Újévi japán földrengés - Még most is találnak halottakat, de túlélőket is

323 embert eltűntnek nyilvánítottak.

A Japán-tenger partján fekvő Isikava prefektúrát és a környező területeket sújtó újévi földrengés japán áldozatainak száma hétfő reggelre 168-ra emelkedett, 323 embert pedig eltűntnek nyilvánítottak - közölték a helyi hatóságok.

A szigetcsoport nyugati oldalán pusztító, 7,5-es erősségű földrengés után több nappal, szombaton a mentők egy kilencvenes éveiben járó nőt találtak meg élve házának romjai között a félsziget csúcsán fekvő Szudzu településen.

Az újévi földrengéshez hasonló katasztrófa esetén döntő fontosságú az első 72 óta, mivel három nap elteltével jelentősen csökken a romok közé szorult emberek túlélési esélye - jelentette az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA).

A kutatást végző mentőalakulatok munkáját a felhalmozódott törmelék, a megrongálódott utak, a földcsuszamlások és az utórengések is megnehezítették. A japán média jelentései szerint a havazás tovább súlyosbította a helyzetet.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

Friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy a trópusi Csendes-óceán időről időre bekövetkező felmelegedését (El Niño) és lehűlését (La Niña) is magában foglaló ENSO jelenségkör a bolygó felmelegedésével sokkal erősebbé és kiszámíthatóbbá válhat. 2050-re a trópusi Csendes-óceán elérhet egy kritikus átbillenési pontot, ami az ENSO-t egy erős, ritmikus ingadozásba kényszeríti, szinkronban más globális éghajlati mintázatokkal. Ennek eredményeként több kontinensen is fokozódhatnak a szélsőséges esőzések vagy megszaporodhatnak az aszályos időszakok, azaz nőhet a kritikus időjárási események kockázata.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×