A több mint hetvenoldalas dokumentum Németország legnagyobb ellenzéki pártjának főbb célkitűzéseit tartalmazza, egyértelműen jelezve, hogy a nagyobbik keresztény párt a bajor CSU-val karöltve a hatalom "visszahódítására" készül. Ennek jegyében szakítani kíván az eddigi liberális menekültpolitikával, újraformázza az iszlámhoz fűződő viszonyát, és hitet tesz a keresztény értékek mellett.
A tervezet megszületésével kapcsolatban számolt be a Der Spiegel arról, hogy Angela Merkel kilépett a CDU-hoz közelálló, a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárjáról elnevezett Konrad Adenauer Alapítványból. Merkel – aki 2000 és 2018 között volt a konzervatív párt elnöke, 2005 és 2021 között pedig Németország első női kancellárja – ezzel a lépéssel megkezdte végső búcsúját pártjától és a politikától is – fogalmazott a lap.
A CDU viszont a merkeli politika főbb elemeinek int végleges búcsút, mindenekelőtt a volt kancellár nevéhez fűződő Willkommenskultur politikájának, ami 2015-ben és 2016-ban a menekültek befogadását és beilleszkedését segítette. Az új programtervezet egybehangzó vélekedések szerint a Merkellel éveken keresztül hadilábon álló pártelnök, Friedrich Merz keze nyomát viseli, egyértelműen jelezve a CDU hatalmi ambícióit.
A párt főtitkára, Carsten Linnemann által ismertetett dokumentum radikális rendszerváltást sürget a menekültpolitikában, és megerősíti elkötelezettségét a német "domináns" kultúra (Leitkultur) mellett. Reformokat sürget a munkaerőpiaci politikában, a nyugdíjrendszerben, és a többi között állást foglal a az atomenergia hasznosítása mellett.
A CDU – mint a főtitkár fogalmazott – a hatalomváltás alapjait kívánja lerakni.
A menedékjoggal kapcsolatban a párt hangsúlyozta, hogy
biztonságos harmadik országba kell szállítani mindazokat, akik Európában ilyen jogért folyamodnak.
Kérelmüket pedig ezekben az országokban kell elbírálni. A tervezet szerint ezért arra kell törekedni, hogy a harmadik országokkal ilyen jellegű migrációs megállapodást kössenek. A harmadik ország-koncepció sikeres kialakítása után az Európai Unión belül "a befogadásra hajlandók koalíciója" vállalja, hogy szétosztja a menekülteket a koalíció tagjai között – fogalmaz a dokumentum. Ezzel kapcsolatban a tervezet – konkrét szám nélkül – kvótát is említ. A domináns kultúrára vonatkozó rész értékelések szerint a közel-keleti háborús események nyomán került bele a tervezetbe.
Kimondja, hogy
aki Németországban akar élni, annak "minden ha és de nélkül" el kell ismernie az uralkodó kultúrát,
minden ember méltóságának tiszteletben tartását, az alapvető emberi jogokat, a jogállamiságot és a toleranciát. Ehhez kapcsolódóan hangsúlyozza Izrael állami létének elismerését. A harc – mint a tervezet fogalmaz – azok ellen folyik akik gyűlöletet és erőszakot szítanak, és iszlamista rendszerre törekszenek. A tervezet leszögezi, hogy csak azok muszlimok tartoznak Németországhoz, akik "osztják értékeinket".
"Csak azok tudnak integrálódni és német állampolgárokká válni, akik elkötelezték magukat uralkodó kultúránk mellett" – áll a tervezetben.
Mindez – mint a Der Tagesspiegel hangsúlyozza – eltér a korábbi kancellár, Angela Merkel, valamint a volt államfő, Christian Wulff által vallott azon állásfoglalástól, amely az iszlám egészét Németország részének minősítette.
A tervezetben a CDU "a közép és a közjó pártjaként" határozta meg magát.
Hangsúlyozza a kormányzati felelősséget, utalva arra is, hogy előre hozott választások esetén a CDU a készen áll a kormányzásra.
A nyugdíjak vonatkozásában a CDU felvetette a munkában eltöltött időszak meghosszabbítását, továbbá meghatározott adómentesség biztosítását azok számára, akik nyugdíjkorhatár betöltése után tovább kívánnak dolgozni.
A jelenlegi költségvetési válságra utalva a tervezet állást foglal az "árnyékköltségvetésekkel ", azaz az adósságból finanszírozott különleges alapokkal szemben.
Az energiapolitika tekintetében a CDU hangsúlyozza, hogy az atomenergia nem nélkülözhető. Leszögezi, hogy az energiának biztonságosnak, tisztának és megfizethetőnek kell lennie.
A tervezet foglakozik a Bundeswehr helyzetével is. Hangsúlyozza, hogy a hadsereg "súlyos képességhiányait" tíz éven belül meg kell szüntetni. Különleges fenyegetettségi helyzetekben pedig lehetővé kell tenni a Bundeswehr belföldön történő bevetését is. Az alkotmánybíróság évekkel ezelőtti döntése szerint ez ez csak "katasztrofális méreteket öltő rendkívüli helyzetekben" engedhető meg.