eur:
411.21
usd:
392.76
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Egy F–CK–1 Csing-Kuo vadászrepülőgép tüzel a dél-tajvani Pingtung megyében tartott hadgyakorlaton 2022. szeptember 7-én. Az előző napon kínai vadászrepülőgépek átlépték a nem hivatalos kínai-tajvani határt, a Tajvani-szoros középvonalát.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritchie B. Tongo

Kínai és orosz gépek hatoltak be Dél-Korea légterébe

Két kínai és négy orosz katonai repülőgép hatolt be Dél-Korea légvédelmi azonosító zónájába (KADIZ) előzetes bejelentés nélkül, Szöul válaszul vadászgépeket küldött a helyszínre - tájékoztatott a dél-koreai hadsereg csütörtökön.

A dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottsága (JCS) közölte, hogy helyi idő szerint 11 óra 53 perc és 12 óra 10 perc között a kínai és az orosz gépek az Ullung-sziget felől, északi irányból berepültek az ország légvédelmi azonosító zónájába, majd a keleti részén fekvő Dokdo-szigeteken át elhagyták azt. Nem sértették meg Dél-Korea légterét - tették hozzá.

A JCS közölte, hogy már a berepülés előtt azonosította a gépeket, és taktikai megfontolásból a helyszínre küldte vadászgépeit egy esetleges incidens elkerülése érdekében.

Legutóbb júniusban történt hasonló eset.

A JCS egy tisztviselője elmondta, hogy Dél-Korea a repülőgépek behatolása miatt tiltakozását fejezte ki Kínának egy közvetlen katonai kommunikációs csatornán keresztül, azonban az orosz fél felé nem tett ilyen lépést, mert a két ország nem tart fenn ilyen kommunikációs csatornát egymás között.

A légvédelmi azonosító zóna nem az adott ország területéhez tartozó légtér, de pontosan az esetleges félreértések és balesetek elkerülése miatt az ezekbe történő berepüléskor a nemzetközi gyakorlat szerint a külföldi repülőgépek lehetővé teszik azonosításukat.

Dél-Korea a térségből elsőként, 1951-ben hozott létre légvédelmi azonosító zónát, az észak-koreai fenyegetés miatt. Japán 1969-ben csatlakozott a zónát kialakító államokhoz. Egyes zónák részben lefedik egymást, és kiterjedhetnek a nemzetközi légtérre is.

(A nyitókép illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×