Infostart.hu
eur:
359.8
usd:
309.61
bux:
131460.2
2026. május 21. csütörtök Konstantin
Palesztinok a Hamász palesztin iszlamista szervezetet és a Gázai övezetet támogatva tüntetnek a ciszjordániai Nábluszban 2023. október 10-én. A Gázai övezetet irányító Hamász október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, mintegy 900 izraeli életét vesztette, a Hamász elleni izraeli válaszcsapások halálos áldozatainak száma a Gázai övezetben 700-hoz közelít.
Nyitókép: MTI/AP/Madzsdi Mohamed

Német államérdek: vita a palesztinok segélyezéséről

75 millió eurót már kifizetett Németország, a folytatás bizonytalan, noha Oaf Scholz kancellár és Emmanuel Macron Hamburgban arról beszélt, hogy a humanitárius segélyeket továbbra is folyósítani kell.

Németország több más európai országhoz hasonlóan már bejelentette, hogy felülvizsgálja a palesztinoknak szóló segélyezési programját. A fejlesztésügyi miniszter szerint az idei esztendő hátralévő részére és a jövő évre tervezett segélyek kifizetését leállítják. A Hamburgban tartózkodó Emmanuel Macron francia elnök vendéglátójával, Olaf Scholz kancellárral ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy a palesztinoknak nyújtandó humanitárius segélyt továbbra is folyósítani kell.

A fejlesztésügyi miniszter szerint Németország az idei és a jövő évre vonatkozóan összesen 250 millió euró értékben vállalta segélyek folyósítását a palesztinoknak. A berlini kormány a vízellátás, az egészségügyi rendszer, az élelmiszerbiztonság és a munkahelyteremtés támogatásában vesz részt. A segély egy része már folyósították is. A palesztin hatóságot Sven Schulze szerint közvetlenül nem támogatják.

A német–francia közös kormányülésen Hamburgban tartózkodó

Emmanuel Macron francia elnök Olaf Scholz kancellárral az ellen foglalt állást, hogy a humanitárius segélynyújtást teljes mértékben leállítsák.

A német kancellár szerint azt azonban biztosítani kellene, hogy a segélyből terrorista csoportok ne részesüljenek, ezért a segélyek felhasználásának állandó ellenőrzésére van szükség – tette hozzá. Hasonlóan fogalmazott Emmanuel Macron is, utalva a civil lakosság alapvető humanitárius szükségleteire.

A német külügyminisztérium közlése szerint idén már 75 millió euró segélyt fizettek ki. A minisztériumi közlemény hangsúlyozta, hogy humanitárius célú segélyről volt szó, amelynek folyósítása az ENSZ-szel egyeztetve történt. Az Annalena Baerbock külügyminiszter által jegyzett közlemény utalt arra, hogy a folyósított segély egy része az éhező palesztin lakosság segítését célozta.

"Német pénzt nem folyósítunk terroristáknak"

– fogalmazott a nyilatkozat.

Németországban ugyanakkor nemcsak a segélyezésről folyik vita, hanem az Izrael elleni tüntetések elleni fellépés formáiról is. Minderre annak nyomán került sor, hogy Berlin egyik kerületében, valamint más városokban is a palesztinokat támogató demonstrációkra kerül sor.

Olaf Scholz kancellár és Frank-Walter Steinmeier államfő korábban egyaránt úgy foglalt állást, hogy határozottan fel kell lépni az antiszemitizmus és az Izrael elleni gyűlölködés minden formája ellen. A miniszterelnök és az államfő elnök ezzel összefüggésben egyaránt német államérdekről beszélt.

Megfigyelők emlékeztettek arra, hogy ezt a kifejezést először 2008-ban Izrael állam megalakulásának 60 évfordulója alkalmából az akkori kancellár, Angela Merkel használta az izraeli parlamentben, a kneszetben mondott beszédében. Izrael biztonságával kapcsolatban Merkel Németország történelmi felelősségéről beszélt, azt egyben "német államérdeknek" nevezte. A kifejezést tartalmazza a jelenlegi kormánypártok által hivatalba lépéskor kötött koalíciós megállapodás is. Mindezzel összefüggésben

a parlamentben már felmerült az Izraelnek nyújtandó katonai támogatás lehetősége is.

A szociáldemokrata SPD parlamenti frakciójának szóvivője egyelőre hipotetikus kérdésről beszélt. Izrael katonailag jobban felszerelt, mind a Bundeswehr – fogalmazott a szóvivő. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy Németország nem zárkózhat el a katonai támogatástól, ha Izrael ezt kéri.

A német államérdekre hivatkozva hangzott el a parlamentben a németországi muszlim szervezetekkel szembeni keményebb fellépés követelése is. A konzervatív CDU parlamenti frakciójának helyettes vezetője, Jens Spahn mindezt azokra a muszlim szervezetekre értette, amelyek – mint fogalmazott – nem határolódnak el a Hamász terrorjától.

Spahn ennek keretében említette a németországi muszlimok szövetségét is. A szövetség vasárnap elítélte ugyan az Izrael elleni támadásokat, a CDU politikusa szerint azonban nem kellően egyértelműen.

Hasonló fellépést sürgetett a Hamász támadásait támogató németországi palesztinbarát csoportok ellen a Zöldek Pártjának parlamenti frakcióvezetője is. A kormánypárti politikus Nancy Faeser belügyminisztert "cselekvésre" szólította fel, és a különböző csoportok betiltásának és tagjaik kiutasításának lehetőségét említette.

Címlapról ajánljuk
Csiki Varga Tamás: Európa katonai fenyegetésnek tekinti Oroszországot, de nem „az ukrán módon”

Csiki Varga Tamás: Európa katonai fenyegetésnek tekinti Oroszországot, de nem „az ukrán módon”

A német katonai vezetés az orosz fenyegetettség miatt egy magas készenlétű haderő azonnali kialakítását sürgeti. Csiki Varga Tamás elemző szerint a németek az éberség fenntartása miatt figyelmeztetnek az orosz katonai veszélyre, de ők sem számolnak egy hagyományos „invázióval” több százezer katona bevetésével, mert azt ma már akár drónokkal is meg lehet akasztani. Úgy véli, inkább provokációk, destabilizáló és egyéb kisebb volumenű műveletek fenyegetnek az oroszok részéről..

Miniszterelnöki időkorlát, kekvák – itt a Tisza-párt első Alaptörvény-módosító javaslata

Benyújtotta az első Alaptörvény-módosítási javaslatát a Tisza Párt. A javaslat korlátozná a miniszterelnöki megbízatás hosszát. Emellett „lépéseket tesz” a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése felé, és azt is rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) vagyona nemzeti vagyon.
inforadio
ARÉNA
2026.05.21. csütörtök, 18:00
Bán Teodóra
a Margitszigeti Szabadtéri Színház ügyvezető igazgatója
Súlyos incidens volt egy NATO és egy orosz katonai gép között, Ukrajna ott támadja Oroszországot, ahol a legjobban fáj – Háborús híreink csütörtökön

Súlyos incidens volt egy NATO és egy orosz katonai gép között, Ukrajna ott támadja Oroszországot, ahol a legjobban fáj – Háborús híreink csütörtökön

Orosz vadászgépek veszélyesen megközelítettek egy fegyvertelen brit felderítő repülőgépet a Fekete-tenger felett – közölte a brit védelmi minisztérium. Az incidens során az egyik orosz gép mindössze hat méterre repült el a brit repülőgép orra előtt - írja a Sky News. Az ukrán dróncsapások az elmúlt napokban Közép-Oroszország szinte valamennyi jelentős olajfinomítóját leállásra vagy kapacitáscsökkentésre kényszerítették. Ezt adatok és névtelenséget kérő források is megerősítették. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×