Mindkét tartományban az eddigi koalíció legnagyobb pártja - a CSU, illetve a CDU - maradt az első számú, meghatározó politikai erő a következő ciklusra is.
A szövetségi kormányt alkotó koalíció pártjai - szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) - mindkét tartományban gyengültek.
A CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt mindkét tartományban megerősödött, az ország nyugati részét tekintve - vagyis a volt NDK területét nem számítva - története legjobb eredményét érte el. Ugyanakkor a többi párt közlése szerint, továbbra is elutasítják az együttműködést vele.
Bajorországban, a csak az ebben a tartományban működő CSU a szavazatok 37 százalékát gyűjtötte össze. Ez ugyan 0,2 százalékpontos gyengülés a legutóbbi, 2018-as Landtag-választás óta és a párt leggyengébb eredménye 1950 óta, de
a CSU így is messze a legnagyobb támogatottságú szereplő a bajor politikában és folytathatja a kormányzást.
Eddigi és kiszemelt jövendő partnere a Szabad Választók (Freie Wähler - FW) nevű regionális párt, amely a szavazatok 15,8 százalékát begyűjtve története legjobb eredményét érte el, és 4,2 százalékponttal erősödött 2018 óta.
Az AfD a harmadik számú politikai erő pozíciójába lépett elő, 14,6 százalékos eredménye 4,4 százalékpontos erősödést jelent.
A Zöldek a szavazatok 14,4 százalékát kapták meg. Ez ugyan a baloldali irányultságú ökopárt történetének második legjobb bajoroszági választási eredménye, de 3,2 százalékpontos gyengülés az előző választáshoz képest.
A nagyjából húsz éve ciklusról ciklusra egyre gyengébb SPD támogatottsága új mélypontra süllyedt, a szavazatok 8,4 százalékát szerezte meg, 1,3 százalékponttal gyengülve 2018-hoz viszonyítva.
Az FDP 3 százalékot ért el - 2,1 százalékponttal gyengülve -, nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt, így kiesik a müncheni Landtagból.
A tájékoztatás szerint a tartományi gyűlésnek várhatóan 203 tagja lesz. A CSU és az FW többséggel 122 képviselői helyet szerezhet, így többségi törvényhozási támogatásra támaszkodó kormányt alakíthat.
Markus Söder bajor kormányfő, a CSU elnöke a vasárnap az urnazárás utáni első nyilatkozatában kiemelte, hogy pártja a "polgári koalíció" folytatását tervezi, vagyis a következő öt évben is az FW-vel kíván kormányozni.
Hessenben a CDU 34,6 százalékkal végzett az első helyen, 7,6 százalékponttal javítva 2018-as eredményén.
Az AfD a második erő a nyugatnémet tartományban, 18,5 százalékos eredménye 5,3 százalékpontos erősödés az öt évvel korábbihoz képest.
Az SPD Hessenben is tovább gyengült, 15,1 százalékot ért el, 4,7 százalékponttal visszaesve az előző Landtag-választáshoz képest.
A Zöldek is gyengültek, 14,8 százalékos eredményük 5 százalékpontos visszaesést jelent.
A liberálisok megőrizték képviseletüket a wiesbadeni Landtagban, éppen a bejutási küszöbön, 5 százalékon végeztek, 2,5 százalékponttal elmaradva a 2018-ban elért eredményüktől.
Boris Rhein hesseni miniszterelnök, a CDU helyi vezetője nem kötelezte el magát az eddigi koalíciós társ, a Zöldek mellett. Az mondta, hogy az eredmény egyértelmű felhatalmazás a CDU-nak a kormányzás folytatására, és a "demokratikus spektrum" valamennyi pártjával hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről.
(A nyitóképen: Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök - középen -, a Keresztényszociális Unió jelöltje beszédet mond Münchenben vasárnap az exit poll eredmények kihirdetése után.)
