Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetéről tartja meg évenkénti beszédét az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2023. szeptember 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Hirosima ürügyén hazugozták le Ursula von der Leyent, angolja adott rá okot

Hazudozással vádolták meg Moszkvában Ursula von der Leyen EU-bizottsági elnököt. Az ok, az EU-főnök egy angol nyelvű beszédében egyaránt érintette a Hirosimai atomtámadást Oroszországgal és egyik mondata szórendje lehetőséget adott szavai félremagyarázására.

Marija Zaharova az orosz külügyi szóvivő hazugsággal vádolta meg az Európai Bizottság elnökét, ami annyira nem meglepő, mivel Ukrajna harcos támogatása miatt az EU-főnök enyhén szóval nincs a Kreml kedvenceinek listáján.

Minderre az apropót az Atlanti tanács nevű, a NATO-hoz tartozó elemzőszervezet díjkiosztója adta – ahol, Zaharova kreatív szövegértelmezése szerint von der Leyen Oroszországot hibáztatta a II. világháború végén, Hirosima japán város ellen elkövetett amerikai atomtámadásért.

Az orosz fordítás, vagy talán a Zaharova elé került fordítás így szól: „Oroszország ismét az atomfegyver bevetésével fenyeget”.

Valójában von der Leyen nem ezt mondta, de az angol nyelvű beszéd eme mondatát úgy konstruálta meg, hogy a gond nélkül bele lehet kötni.

Mit történt?

Az Atlanti tanács idei díjkiosztóján az egyik kitüntetett Kisida Fumio japán miniszterelnök volt, aki folytatja hazája katonai potenciáljának erősítését a Nyugati szövetségekhez való szorosabb igazodást.

Von der Leyen hosszan méltatta a japán vezetőt, aki elment Ukrajnában a bucsai vérengzés helyszínére is. „Ukrajna és Európa ezért örökké hálás lesz. Arigato – köszönöm, kedves Fumio” – mondta, majd hozzátette: a legutóbbi, hirosimai G7-es csúcson, a városból származó Kisida felidézte a túlélők történeteit. „Ez kijózanító megnyitó volt, különösen, amikor Oroszország... és itt jött a szerencsétlenül megfogalmazott mondat. Ami angol eredeti szerint ez volt: „Russia threatens to use nuclear weapons once again”. Von der Leyen eléggé kihangsúlyozva mondta azt, ami első hallásra azt sugallja, hogy „Oroszország fenyegetőzik, hogy már megint bevetne atomfegyvert”. „Hiroshima árnyékában ez megbocsájthatatlan” – tette hozzá von der Leyen.

Nehéz azt gondolni róla, hogy ne tanult volna történelmet és hogy azt akarta volna sugallni, hogy az oroszok egyszer már használtak atombombát. Viszont fogalmazhatott volna pontosabban, csak akkor a mondata jóval hosszabb lett volna (például):

„Russia’s threats raise the possibility that nuclear weapons would be used once again”.

Zaharova azonnal lecsapta a ziccert: „Egy szót sem szólt Amerikáról és a washingtoni hóhérokról, akik bombákat dobtak japán városokra és civilekre... de még tovább ment - a hirosimai tragédiáért... Oroszországot tette felelőssé" - írta a Telegramon.

„Ez a felháborító és veszélyes” – dobta vissza az EU-főnökre saját szavait Zaharova. Tény, hogy von der Leyen szövege a japán kormányfő méltatása mellett Ukrajnát pozitív, az oroszokat negatív színben leíró, érzelmes kifejezésekkel volt tele, de nem volt benne Oroszország elleni, Hirosimával kapcsolatos vád.

Az esetről tudósító gazeta.ru oldal szerint ugyanakkor Putyin orosz elnök egy éve azt mondta: „Oroszország minden rendelkezésére álló eszközét bevetheti területi egysége megvédésre”, amibe beleértheti az Ukrajnától részben elcsatolt négy körzetet is és ha az ukránok ezeket vissza akarják foglalni, akkor azt mondhatja, hogy Oroszország területi egységét fenyegetik – jegyezték meg kommentátorok.

Az EU-Bizottság elnökének évértékelő beszédéről itt hallgathat meg részleteket:

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

Friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy a trópusi Csendes-óceán időről időre bekövetkező felmelegedését (El Niño) és lehűlését (La Niña) is magában foglaló ENSO jelenségkör a bolygó felmelegedésével sokkal erősebbé és kiszámíthatóbbá válhat. 2050-re a trópusi Csendes-óceán elérhet egy kritikus átbillenési pontot, ami az ENSO-t egy erős, ritmikus ingadozásba kényszeríti, szinkronban más globális éghajlati mintázatokkal. Ennek eredményeként több kontinensen is fokozódhatnak a szélsőséges esőzések vagy megszaporodhatnak az aszályos időszakok, azaz nőhet a kritikus időjárási események kockázata.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×