Infostart.hu
eur:
367.77
usd:
335.3
bux:
144152.58
2026. november 18. szerda Jenő
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetéről tartja meg évenkénti beszédét az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2023. szeptember 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Hirosima ürügyén hazugozták le Ursula von der Leyent, angolja adott rá okot

Hazudozással vádolták meg Moszkvában Ursula von der Leyen EU-bizottsági elnököt. Az ok, az EU-főnök egy angol nyelvű beszédében egyaránt érintette a Hirosimai atomtámadást Oroszországgal és egyik mondata szórendje lehetőséget adott szavai félremagyarázására.

Marija Zaharova az orosz külügyi szóvivő hazugsággal vádolta meg az Európai Bizottság elnökét, ami annyira nem meglepő, mivel Ukrajna harcos támogatása miatt az EU-főnök enyhén szóval nincs a Kreml kedvenceinek listáján.

Minderre az apropót az Atlanti tanács nevű, a NATO-hoz tartozó elemzőszervezet díjkiosztója adta – ahol, Zaharova kreatív szövegértelmezése szerint von der Leyen Oroszországot hibáztatta a II. világháború végén, Hirosima japán város ellen elkövetett amerikai atomtámadásért.

Az orosz fordítás, vagy talán a Zaharova elé került fordítás így szól: „Oroszország ismét az atomfegyver bevetésével fenyeget”.

Valójában von der Leyen nem ezt mondta, de az angol nyelvű beszéd eme mondatát úgy konstruálta meg, hogy a gond nélkül bele lehet kötni.

Mit történt?

Az Atlanti tanács idei díjkiosztóján az egyik kitüntetett Kisida Fumio japán miniszterelnök volt, aki folytatja hazája katonai potenciáljának erősítését a Nyugati szövetségekhez való szorosabb igazodást.

Von der Leyen hosszan méltatta a japán vezetőt, aki elment Ukrajnában a bucsai vérengzés helyszínére is. „Ukrajna és Európa ezért örökké hálás lesz. Arigato – köszönöm, kedves Fumio” – mondta, majd hozzátette: a legutóbbi, hirosimai G7-es csúcson, a városból származó Kisida felidézte a túlélők történeteit. „Ez kijózanító megnyitó volt, különösen, amikor Oroszország... és itt jött a szerencsétlenül megfogalmazott mondat. Ami angol eredeti szerint ez volt: „Russia threatens to use nuclear weapons once again”. Von der Leyen eléggé kihangsúlyozva mondta azt, ami első hallásra azt sugallja, hogy „Oroszország fenyegetőzik, hogy már megint bevetne atomfegyvert”. „Hiroshima árnyékában ez megbocsájthatatlan” – tette hozzá von der Leyen.

Nehéz azt gondolni róla, hogy ne tanult volna történelmet és hogy azt akarta volna sugallni, hogy az oroszok egyszer már használtak atombombát. Viszont fogalmazhatott volna pontosabban, csak akkor a mondata jóval hosszabb lett volna (például):

„Russia’s threats raise the possibility that nuclear weapons would be used once again”.

Zaharova azonnal lecsapta a ziccert: „Egy szót sem szólt Amerikáról és a washingtoni hóhérokról, akik bombákat dobtak japán városokra és civilekre... de még tovább ment - a hirosimai tragédiáért... Oroszországot tette felelőssé" - írta a Telegramon.

„Ez a felháborító és veszélyes” – dobta vissza az EU-főnökre saját szavait Zaharova. Tény, hogy von der Leyen szövege a japán kormányfő méltatása mellett Ukrajnát pozitív, az oroszokat negatív színben leíró, érzelmes kifejezésekkel volt tele, de nem volt benne Oroszország elleni, Hirosimával kapcsolatos vád.

Az esetről tudósító gazeta.ru oldal szerint ugyanakkor Putyin orosz elnök egy éve azt mondta: „Oroszország minden rendelkezésére álló eszközét bevetheti területi egysége megvédésre”, amibe beleértheti az Ukrajnától részben elcsatolt négy körzetet is és ha az ukránok ezeket vissza akarják foglalni, akkor azt mondhatja, hogy Oroszország területi egységét fenyegetik – jegyezték meg kommentátorok.

Az EU-Bizottság elnökének évértékelő beszédéről itt hallgathat meg részleteket:

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

A jövő technológiai versenyében az kerül előnybe, aki maga hozza létre és birtokolja a kulcsfontosságú technológiai megoldásokat. Ezek a megoldások a deep tech területéről érkeznek, amely mély kutatásra, jelentős tőkére és kitartó fejlesztésre épül, és egész iparágak erőviszonyait képes átrendezni. A Portfolio első Deep Tech konferenciája azt vizsgálja, hogyan válhat egy tudományos felismerésből piacképes vállalat és exportképes ipari teljesítmény -összekötjük a tudományos és az üzleti világot. Kiderül az is, hol áll Európa és Magyarország az Egyesült Államok és Kína technológiai versenyében. Kutatók, alapítók, befektetők és döntéshozók beszélnek többek között a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, az energiatárolásról, az új anyagokról, valamint az űripari és védelmi fejlesztésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×