Infostart.hu
eur:
356.64
usd:
312.77
bux:
0
2026. július 1. szerda Annamária, Tihamér
A német ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt felhívására tüntetnek az energiabiztonságért és az infláció ellen a parlament berlini épülete, a Reichstag előtt 2022. október 8-án. A felirat az állami gyámkodás ellen tiltakozik.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Szakértő: a németországi migránshelyzet miatt szárnyal az AfD

Egyre nagyobb az ellentét a német szövetségi kormány és a tartományok, önkormányzatok vezetése között. Utóbbiak úgy látják, hogy Olaf Scholz kabinetje magukra hagyja őket a menekültek növekvő számával. A napokban például Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök javasolta, hogy húzzanak felső határt az országba engedett bevándorlóknál, a szövetségi kormány azonban elutasította ezt. A helyzetből a szélsőséges AfD profitál - mondta az InfoRádióban Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének igazgatója.

A migráció következményei közösségi és tartományi szinten csapódnak ki elsőként – vélekedett az InfoRádióban Bauer Bence azzal kapcsolatban, hogy az illegális bevándorlók jelenléte miatt egyre nő a feszültség a helyi és az országos vezetés között Németországban. "Oktatási, szociális, lakhatási kérdések merülnek fel, és akár a mindennapok együttélés, akár a közbiztonság kérdése is érinti a németeket" – tette hozzá.

A német szövetségi kormány – mint rámutatott – "nagyon befogadáspárti", és Berlinnek "deklarált célja" is, hogy a legális migrációt serkentse, azaz minél több migráns jöjjön.

"Ez a politikai hitvallása a jelzőlámpa-koalíciónak, a baloldali szociáldemokratákból, zöldekből és liberálisokból álló összefogásnak, és különböző ötleteket tálaltak már; augusztus végén a kormány be is nyújtotta azt a törvénytervezetet, hogy

Németországban már öt év után, illetve különleges esetekben már három év után állampolgárságot tudjanak szerezni az ott élő külföldiek"

– folytatta Bauer Bence.

Érkezett ezenkívül egy olyan SPD-javaslat is, amely az önkormányzati választójogot kiterjesztené olyanokra is, akiknek még csak EU-s állampolgárságuk sincs, de már hat hónapja élnek Németországban, ami szerinte azt jelenti, hogy arra szőtt programok nélkül serkentik a migrációt, hogy miképp szorítják vissza a jogtalan belépést.

"Markus Söder bajor miniszterelnök ezzel szemben azt követelte, hogy aktív kitoloncoláspolitikát kövessenek, azaz az elutasított menedékkérőket és a bűnözőket toloncolják ki, bizonyos országokat pedig vegyenek fel a biztonságos országok listájára Szenegál és Ghána mellé" – mutatott rá Bauer Bence, hozzátéve, a jobboldali politikus egy 200 ezer fős, úgynevezett "integrációs határt" is bevezetne, amely számszaki gátat vetne a parttalan bevándorlásnak, amely idén már 80 százalékkal nagyobb mértékű, mint tavaly volt, az Ukrajnából érkezettek nélkül.

Ettől szerinte elkülönített témaként kezelendő a munkaerőhiány miatt szükségessé vált emberek fogadása, a távolról érkezők ugyanis javarészt nem tudnak munkába állni Németországban sem, de talán sokan nem is akarnak.

"Tavaly, amikor a repülőtérre rakodómunkásokat kerestek, nem találtak embert, hiába nem kvalifikált munkáról van szó" – mondta példaként. Szerinte ugyanakkor

van esély arra, hogy a szociáldemokraták dán példa alapján újraalkossák a migrációval kapcsolatos véleményüket,

politikájukat, kritikusabbá válva.

Addig azonban a helyzet fűti a radikális AfD szavazóbázisát, "ez a párt nagy témája évek óta, követelik hangsúlyosan a migráció korlátozását, a legfrissebb mérések szerint már 23 százalékon áll a párt, már csak 4 százalékkal a CDU-CSU mögött".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Ürge-Vorsatz Diána: máshogy kellene használni a klímaberendezéseket

Csak a fák aktív légkondicionáló működésére, illetve a lakásokra, irodákra szerelt légkondicionáló berendezések használatának visszafogására van szükség Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint. A Közép-európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke az InfoRádióban azt mondta: eddig tudott légkondi nélkül alkalmazkodni az európai társadalom, most már változtatni kell.
inforadio
ARÉNA
2026.07.01. szerda, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

Az Európai Parlament működése első ránézésre jól ismert intézményi logika szerint írható le: plenáris ülések, bizottsági munka, politikai csoportokon belüli és közötti alkuk, valamint jogszabályokról szóló szavazások határozzák meg a döntéshozatalt. A nyilvánosság számára is ezek a fórumok láthatók, ezekhez kötődik az európai politika „hivatalos” arca. A rendszer mögött azonban létezik egy jóval kevésbé látható, de strukturálisan fontos párhuzamos tér. Itt zajlik a politikai álláspontok finomhangolása, az információk szűrése és sok esetben az a fajta előzetes konszenzusépítés, amely később a hivatalos döntéshozatal alapját adja. Ennek az intézményi térnek az egyik legfontosabb elemei az Európai Parlament közös munkacsoportjai, vagy az uniós szakzsargon szerint: intergroupjai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×