eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Nyitókép: Pexels.com

Nagy vállalást tett 67 ország és az EU

Hatvanhét ország és az Európai Unió írta alá csütörtökig a nemzetközi vizek élővilágának védelméről szóló ENSZ-egyezményt, amely a remények szerint 2025-ben lép életbe az emberiség számára létfontosságú tengeri ökoszisztémák megóvása érdekében - közölte az ENSZ csütörtökön New Yorkban.

A nemzetközi vizek biológiai sokféleségének megőrzését célzó egyezmény végleges szövege márciusban készült el, és az ENSZ júniusban fogadta el hivatalosan. Az egyezménynek kulcsfontosságú szerepet szánnak a Föld szárazföldi és tengeri területe 30 százalékának 2030-ig történő megvédelmezésében ("30-30").

Az aláírók között van az Egyesült Államok, Ausztrália, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Chile, Kína, Costa Rica, Mexikó, Norvégia, a Fidzsi-szigetek, valamint az Európai Unió.

A nemzetközi vizek ott kezdődnek, ahol véget ér az egyes államok exkluzív gazdasági övezete, legfeljebb 200 tengeri mérföldre (370 kilométerre) a partoktól, amelyekre egyetlen országnak sincs joghatósága. Bár ez a terület a Föld felszínének közel a felét és az óceánokénak több mint a 60 százalékát teszi ki, sokáig figyelmen kívül hagyták a környezetvédelemért folyó harcban.

Jelenleg a nemzetközi vizek mindössze egy százaléka esik védelem alá.

Az egyezmény életbe lépéséhez arra is szükség van, hogy az aláíró országok parlamentje ratifikálja az okmányt. Az egyezmény a 60. ratifikálás után 120 nappal lép életbe.

"Hihetetlen, hogy itt vagyok, és ennyi reményt és eltökéltséget látok, hogy megváltoztassuk az óceánnal kapcsolatos elképzeléseinket, hogy a mindenki által használt nagy szemetesből egy olyan hellyé változtassuk, amelyet védelmezünk és tisztelünk" - mondta az AFP francia hírügynökségnek Sigourney Weaver amerikai színésznő az első aláíró országok találkozójának a szünetében, a megbeszélést az ENSZ-közgyűlés most zajló csúcsszintű ülésszakához kapcsolódva tartottak.

"A nemzetközi vizekről szóló egyezmény aláírásával megóvhatjuk az óceánt az emberek kiváltotta nyomástól, és közelebb kerülhetünk ahhoz a célunkhoz, hogy 2030-ig legalább a bolygónk 30 százalékát megvédelmezzük" - jelentette ki Virginijus Sinkevicius, az Európai Unió környezetvédelmi biztos, aki "óceáni alkotmánynak" nevezte a megállapodást.

Az egyezmény védett övezeteket hoz létre, amelyben tilos lesz a halászás, és előírja hatástanulmányok készítését a nemzetközi vizeken végzett emberi tevékenységeknek a környezetre gyakorolt hatásairól.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) becslései szerint 500 millió dollárra (181 milliárd forint) lesz szükség az egyezmény beindításához, a speciális célok megvalósítása és a szükséges feltételrendszer megteremtése további 100 millió dollárba fog kerülni évente.

A túlhalászás és az emelkedő hőmérsékletek miatt nőttek az óceáni környezetet fenyegető veszélyek, és új fenyegetések is megjelenhetnek a tengerfenéki bányászatok és az ócean szén-dioxid-elnyelő képességének fokozása érdekében bevetett geomérnökségi technológiák következtében.

Környezetvédő szervezetek szerint legkésőbb 2025-re teljes egészében életbe kell léptetni ahhoz, hogy a "30-30" védelmet el tudják érni.

Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×