eur:
408.55
usd:
387.37
bux:
78848.5
2024. november 18. hétfő Jenő
Újdelhi, 2023. szeptember 8.Az Indiai Sajtótájékoztatási Hivatal (PIB) által közreadott képen Narendra Modi indiai miniszterelnök (j) megbeszélést folytat Joe Biden amerikai elnökkel a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 csúcstalálkozója előtt egy nappal Újdelhiben 2023. szeptember 8-án. A G20-as országcsoport állam- és kormányfői csúcstalálkozóját szeptember 9-én és 10-én rendezik az indiai fővárosban.
Nyitókép: MTI/EPA/Indiai sajtótájékoztatási hivatal

Szakértő: India még jelentősebb gazdasági szereplővé válna, Kína nagy ütést kaphat

Múlt hétvégén csúcstalálkozót tartott Indiában a G20 országcsoport. Szivák Júlia, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanársegédje azt mondta az InfoRádióban, hogy India a tanácskozáson hangsúlyosan fel tudta hívnia figyelmet a fejlődő országok problémáira, az élelmezésbiztonságra és a fenntartható fejlődésre.

A résztvevők mind sikeresnek ítélték a G20-ak hétvégi, újdelhi csúcstalálkozóját, a szombaton kiadott zárónyilatkozatban azonban tartózkodtak attól, hogy nyíltan elítéljék Oroszország ukrajnai háborúját. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint sikerült elhárítaniuk a Nyugat arra irányuló kísérleteit, hogy „ukránosítsák” a találkozó napirendjét. Ukrajna, amely nem kapott meghívót az indiai tanácskozásra, élesen bírálta a zárónyilatkozatot. Jon Finer, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szerint a dokumentum mutatja, hogy a nemzetközi jogot meg kell őrizni és azt Oroszországnak is tiszteletben kell tartania. Németország és Nagy-Britannia is egyaránt méltatta a nyilatkozatot.

Szivák Júlia azt mondta az InfoRádióban, Indiának az a célja – és erre is megfelelő alkalom volt a hétvégi csúcstalálkozó –, hogy a nemzetközi párbeszédek a déli országokra koncentrálódjanak. Hozzátette: Újdelhi ezt figyelembe véve nagy sikert ért el, ami egészen meglepő annak ismeretében, hogy mekkora konfliktusok uralják a nemzetközi környezetet, az ukrajnai háborúval kapcsolatos kérdéseket és milyen véleménykülönbségek vannak a nagy országcsoportok között.

A szakértő szerint a házigazda sikere abban is tetten érhető volt, hogy hangsúlyosan

előtérbe tudta helyezni a fejlődő országok különböző problémáit, az élelmezésbiztonságot, valamint a fenntartható fejlődést is.

Meglepőnek nevezte azt is, hogy a tanácskozás végén minden résztvevő aláírt egy közös deklarációt, így sikerült konszenzusra jutniuk azzal kapcsolatban, hogy miről is szól valójában egy ilyen találkozó.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is sikeresnek nevezte a csúcsot. Mint fogalmazott, a G20-csoport képviselői nem bírálták nyíltan Oroszországot a háború miatt. Az orosz vezetésnek imponált, hogy India nem hívta meg Ukrajnát a mostani tanácskozásra, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az elmúlt időszakban több nemzetközi konferencián is felszólalt. Szivák Júlia szerint az ukrán vezetők mostani mellőzéséhez az vezethetett, hogy India „különleges kapcsolatot ápol” az oroszokkal is. A dél-ázsiai ország ugyanakkor szintén fontos szövetségese az Egyesült Államoknak is, azaz igyekszik több helyen is jó pontokat szerezni.

A szakértő véleménye szerint India képes egyfajta stratégiai autonómiát megvalósítani, ami sok szempontból komoly előnyöket biztosít számára.

Éppen emiatt „India vezetésével nagyon óvatosan kerültek szóba a háborút érintő témák. Nyilván Ukrajna szövetségesei előzetesen ígéreteket tettek arra, hogy fel fogják hozni ezeket a kérdéseket és mindenképpen szó lesz ezekről, a zárónyilatkozatba azonban egy ENSZ-hangulatú megfogalmazás került” – fogalmazott.

Szivák Júlia ezzel arra utalt, hogy csak azt írták bele a deklarációba, hogy egy ország területi szuverenitását erővel senki sem fenyegetheti, ami azonban bizonyos szempontból illeszkedik az orosz vezetés narratívájába is. A PPKE tanársegédje megjegyezte: Olaf Scholz német kancellár is azt nyilatkozta hétvégén, sikeres egyeztetéseken vannak túl, ez pedig „egy üzenet lehet az orosz diplomácia számára is.”

Új megállapodás született Kína kihagyásával

Joe Biden amerikai elnök hétvégén azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak nem célja elszigetelni Kínát, miközben Li Csiang kínai miniszterelnök arról beszélt, hogy a Kína és az Európai Unió közötti együttműködést erősebbé kellene tenni, Kína gazdasági fejlődése pedig lehetőségeket jelent Európának és a világnak, nem pedig veszélyeket. Szivák Júlia meglátása szerint Kína általában „óvatos résztvevője” ezeknek a csúcsoknak, most azonban lényeges kérdés, hogy mi lesz a válasza arra, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió és India prominens képviselői Újdelhiben bejelentették,

új konnektivitási útvonal, India–Közel-Kelet–Európa gazdasági folyosó jön létre.

Utóbbi vasúti, hajózási, energetikai és digitális összeköttetések révén egyfajta alternatívája lehet a kínai Övezet és út nagyszabású ingatlanfejlesztési programnak. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke történelmi jelentőségűnek nevezte a megállapodást, megjegyezve, hogy csak a vasúti összeköttetés 40 százalékkal gyorsítaná fel az EU és India közötti kereskedelmet.

A Fehér Ház közleménye szerint az új útvonal segíti majd a kereskedelem és a gyártás ösztönzését, valamint az élelmiszer-biztonság és az ellátási láncok megerősítését. Az együttműködő felek célja, hogy a partnerek – köztük a magánszektor képviselői – új beruházásokat indítsanak el és új, minőségi munkahelyek jöjjenek létre.

Szivák Júlia szerint a hétvégi bejelentés is azt mutatja, hogy India megpróbál Kína „ellensúlyaként” működni, de jelen helyzetben ez nem fenyegeti Kína gazdasági pozícióit, különösen úgy, hogy India és Kína között is nagyon jelentős gazdasági kapcsolatok vannak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A csúcs közelében: két év alatt egymillió hordónyi kőolajat termeltek ki Vecsésen

A csúcs közelében: két év alatt egymillió hordónyi kőolajat termeltek ki Vecsésen

A vecsési mező jelenleg napi 4000 hordó, 600 ezer liter kőolajat biztosít, ami a Mol Magyarország termelésének egyharmada – mondta az InfoRádió EnergiaVilág című műsorában az olajipari vállalat kutatás-termelés ügyvezető igazgatója. Schubert Archibald arról is beszélt, hogy több millió hordónyi nyersanyag lehet a föld mélyén a térségben.

Fordulat az ukránoknak adott nagy hatótávolságú rakétákkal kapcsolatban

Vasárnap jelent meg az értesülés, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú cirkálórakéták bevetését oroszországi célpontok ellen. Azóta számos hír érkezett, de az egyik kulcsfontosságú értesülést már korrigálták is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Határozott figyelmeztetés jött Putyintól, Amerika mégis átlépte a vörös vonalat: most tényleg világháború szélén vagyunk?

Határozott figyelmeztetés jött Putyintól, Amerika mégis átlépte a vörös vonalat: most tényleg világháború szélén vagyunk?

Hétvégén robbant a hír, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte az ukrán haderőnek, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel támadják Oroszország belső területeit. Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt korábban, hogy ha Amerika ezt meglépi, Washington hadviselő féllé válik, hiszen az amerikai ATACMS-rakétákat szerinte csak amerikai katonák segítségével lehet célra vezetni. Trump emberei már harmadik világháborútól rettegnek, pedig a helyzet egyelőre nem tűnik ennyire drasztikusnak. Racionálisan lehet rá számítani, hogy az oroszok most vesznek egy nagy levegőt és 2025 februárjáig elnézik az újabb vörös vonal átlépését, ennek pedig több oka is van.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×