Infostart.hu
eur:
364.61
usd:
316.42
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Az Indiai Sajtótájékoztatási Hivatal (PIB) közreadott kép a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 csúcstalálkozójának résztvevőiről Újdelhiben, 2023. szeptember 9-én. A G20-as országcsoport állam- és kormányfői csúcstalálkozóját szeptember 9-én és 10-én rendezik az indiai fővárosban.
Nyitókép: MTI/EPA/Indiai Sajtótájékoztatási Hivatal (PIB)

G20-csúcs: Oroszország ezúttal megúszta, Zelenszkijt meg sem hívták

Minden államnak tartózkodnia kell erő alkalmazásától területszerzés céljából – foglaltak állást a világ tizenkilenc legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20 csoport tagjai az Újdelhiben tartott csúcstalálkozó szombaton kiadott zárónyilatkozatában, de közvetlenül nem ítélték el Oroszországot az Ukrajna elleni háború miatt.

„Az ENSZ Alapokmányának értelmében minden államnak tartózkodnia kell erő alkalmazásától olyan területszerzés céljából, amely sérti bármely állam területi épségét, szuverenitását vagy politikai függetlenségét” – olvasható az Ukrajnával foglalkozó résznél.

A dokumentumban ismételten hangoztatták azt az elvet, hogy „az atomfegyver elfogadhatatlan”. Kiemelték azt is, hogy „véget kell vetni a polgári infrastruktúrák elleni támadásoknak”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki a háború tavaly februári kezdete óta rendszeresen részt vesz a nemzetközi tanácskozásokon, így a G20 tavalyi csúcstalálkozóján is, az indiai házigazdáktól

nem kapott meghívást.

A csúcsértekezlet résztvevői a többi téma közül a zárónyilatkozatban kiemelték, hogy „gyorsítani kell az erőfeszítéseket a szénalapú áramtermelés kivezetése érdekében”, és újból megerősítették országaik elkötelezettségét arra, hogy középtávon csökkentik „a fosszilis energiaforrások kevéssé hatékony felhasználási módjainak támogatását”.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásában világszinten 80 százalékban érintett G20 tagországainak vezetői elismerték, hogy az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testületének (IPCC) ajánlásaiban szereplő 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-csökkentéshez az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors, határozott és fenntartható – 2019-hez viszonyítva 43 százalékos – mérséklésére van szükség 2030-ig.

Kijelentették továbbá, hogy támogatják azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy a megújuló energiaforrásokból származó kapacitásokat 2030-ig megháromszorozzák, és ígéretet tettek az éghajlatváltozás elleni intézkedések hatékonyabbá tételére. Egyben figyelmeztettek, hogy az erre irányuló befektetéseknek „lényegesen” növekedniük kell.

A résztvevők vállalták, hogy országaikban 2030-ig helyreállítják a károsodott ökoszisztémák legkevesebb 30 százalékát, és intézkedéseket hoznak a talajromlás megakadályozása érdekében.

Kijelentették azt is, hogy a fejlődő országoknak aktívabb szerepet kell játszaniuk a nemzetközi pénzügyi és gazdasági intézmények döntéshozatali folyamatában, ami meglátásuk szerint segíteni fog az ezen intézmények iránti bizalom növelésében, és hatékonyabbá teszi a munkájukat.

A vezetők megállapodtak abban, hogy együttműködnek a mesterséges intelligencia nemzetközi szabályozásának kérdéseiben.

Szorgalmazták az egyenlő hozzáférést mindenki számára a védőoltásokhoz, a minőségi orvosi ellátáshoz és diagnosztizáláshoz szerte a világon.

Újdelhi, 2023. szeptember 9.
Narendra Modi indiai miniszterelnök (j) fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 csúcstalálkozóján Újdelhiben, 2023. szeptember 9-én. A G20-as országcsoport állam- és kormányfői csúcstalálkozóját szeptember 9-én és 10-én rendezik az indiai fővárosban.
MTI/AP pool/Evan Vucci
Újdelhi, 2023. szeptember 9. Narendra Modi indiai miniszterelnök (j) fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 csúcstalálkozóján. A G20-as országcsoport állam- és kormányfői csúcstalálkozóját szeptember 9-én és 10-én rendezik az indiai fővárosban. MTI/AP pool/Evan Vucci

Újdelhiben Joe Biden amerikai elnök, a házigazda Narendra Modi indiai miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Indiát a Közel-Kelettel és Európával összekötő vasútvonal és szállítási folyosó kiépítését jelentette be. A folyosó segíti majd a kereskedelmet, az energiaforrások szállítását, és hozzájárul a digitális összeköttetés javulásához is, magában foglalja Indiát, Szaúd-Arábiát, Jordániát, Izraelt és az Európai Uniót - közölte Jake Sullivan, Joe Biden nemzetbiztonsági főtanácsadója. Ursula von der Leyen közlése szerint a beruházás a vasútvonalon kívül nagyfeszültségű vezetéket, egy hidrogénvezetéket, valamint nagysebességű adatátviteli összeköttetést is magában foglal majd.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×