Infostart.hu
eur:
385.27
usd:
331.99
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Az Európai Parlament jelképe a testület brüsszeli épületén 2023. március 21-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Óriási összeget költ az EU a közös védelmi beszerzésekre

Az európai parlamenti képviselők keddi, strasbourgi plenáris ülésükön döntöttek az európai védelmi ipar közös beszerzések révén történő megerősítéséről szóló tervezetről.

A szabályozás segíti a tagállamokat abban, hogy „önkéntes és együttműködésen alapuló módon” fedezzék a legsürgősebb és legfontosabb védelmi szükségleteiket, amelyeket a hadászati termékek Ukrajnának történő átadása növelt meg – áll az uniós képviselőtestület sajtóközleményében.

A beszerzéseket szolgáló eszköz finanszírozására 300 millió eurós költségvetés áll rendelkezésre,

és a közös beszerzésekben legalább három tagállamnak kell részt vennie. A jogszabály szerint a beszerzésekhez kötődő vállalkozóknak és alvállalkozóknak az EU-ban vagy valamely társult országban kell székhelyet alapítaniuk, és nem lehetnek nem társult harmadik ország vagy szervezet ellenőrzése alatt. Az EU-ból vagy társult országokból származó alkatrészek költsége nem lehet alacsonyabb a végső termék becsült értékének 65 százalékánál.

Az egyes beszerzésekhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás felső határa konzorciumonként a közös beszerzési megállapodás becsült értékének 15 százaléka lesz.

Ez a küszöb azonban 20 százalékig is emelhető, ha Ukrajna vagy Moldova is részesül a hadiipari termékekből,

illetve abban az esetben, ha a szerződés becsült értékének legalább 15 százalékát kis- és középvállalkozások vagy közepes piaci tőkeértékű vállalkozások kapják.

A jogszabálytervezet végső elfogadásához az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács jóváhagyására is szükség van.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×