eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Volodimir Zelenszkij ráírja egy francia Scalp cirkálórakétára, hogy  Dicsőség Ukrajnának. Forrás: X / Ukrainian Front
Nyitókép: Forrás: X / Ukrainian Front

Különös félelemről árulkodnak a legutóbbi orosz rakétacsapások

Az orosz hadsereg olyan súlyos veszteségeket szenved a korszerű nyugati precíziós fegyverektől, hogy ezek elpusztítása elsődleges feladat lett.

Pár nappal ezelőtt az oroszok újabb rakétacsapásokat mértek Ukrajna nyugati körzeteire. A korábbiaktól eltérően azonban ezúttal nem az úgynevezett kritikus infrastruktúrát akarták rombolni, hanem repülőtereket és katonai raktárakat vettek célba - írja a Financial Times. A brit újság megjegyzi, hogy a legtöbb ilyen létesítmény több száz vagy akár ezer kilométerre van a frontvonaltól, mégis nagyon fontos lett az oroszok számára.

Ennek oka pedig az, hogy az ukránok ezekről a bázisokról vetik be a nyugati szövetségeseiktől kapott, nagy pontosságú fegyvereiket. Márpedig a brit Storm Shadow és a francia Scalp cirkálórakéták különösen érzékeny veszteségeket okoznak az oroszoknak.

Nem csoda, ha Moszkvában elsődleges célpontoknak jelölték a fegyvereket hordozó harci gépeket és az azokat vezető pilótákat, meg persze a reptereket is, ahonnan a bevetésekre indulnak. Ezért az ukrán légierő szinte folyamatosan mozgatja egyik reptérről a másikra a gépeit és azok személyzetét. Több új légibázist is építettek, amelyek helye szigorúan titkos. Ezek egyikét látogatta meg nemrég Volodimir Zelenszkij elnök, aki az egyik bevetésre induló gépre függesztett francia, Scalp rakétára ráírta: "Dicsőség Ukrajnának".

Kijev már jó ideje szeretne új, nagy hatótávolságú és rendkívül pontos cirkálórakétákhoz jutni. A háború kitörése után ugyanis az oroszoknak nem sikerült megszerezniük a teljes légi uralmat, így az ukrán légierőnek maradtak használható repülőterei, harci gépei és főleg képzett pilótái, akik most egyik csapást a másik után zúdítják az orosz parancsnokságokra, csapatösszevonásokra vagy éppen a megszállt területek lévő hidakra, vasúti csomópontokra. Bizonyíthatóan a Krím-félsziget északi részét a szárazfölddel összekötő vasúti hidat is egy ilyen cirkálórakéta-támadás tette napokra használhatatlanná.

A britekkel és franciákkal ellentétben az amerikaiak és a németek sokkal óvatosabbak a fegyverszállításokat illetően.

Kijev mindeddig hiába kérte, hogy Washington szállítson olyan MGM-140 ATACMS rakétákat, amelyek a HIMARS sorozatvetőkből indíthatók és rendkívül pontosan képesek eltalálni az akár háromszáz kilométerre lévő célokat is. Berlintől ugyanakkor a repülőgépekről bevethető, KEPD 350 Taurus cirkálórakétákat szeretnék megkapni, amelyek a Storm Shadow-hoz és a Scalphoz hasonló harcértékkel rendelkeznek.

A német légierő egyik KEPD 350 Taurus cirkálórakétája. Forrás: X / (((Tendar)))
A német légierő egyik KEPD 350 Taurus cirkálórakétája. Forrás: X / (((Tendar)))

A német és az amerikai vezetés azért húzódozik az ilyen fegyverek szállításától, mert attól tart, hogy azokkal az ukránok esetleg oroszországi célpontokat is támadnának. Ez viszont akár a háború eszkalálódását is eredményezné. Kijev persze már többször kijelentette, hogy a nyugati fegyvereket csak Ukrajna határain belül fogják bevetni és az eddigi gyakorlat is ezt igazolja.

Az oroszok számára főleg az okoz nagyon sok gondot, hogy az új fegyverekkel az ukránok hatásosan pusztítják a Krímben lévő támaszpontjaikat, illetve az oda vezető logisztikai vonalakat. A félsziget 2014-es bekebelezése után Moszkva rengeteg katonát és támaszpontot telepített a félszigetre, ahonnan aztán tavaly februárban az invázió egyik főereje is megindult.

Ráadásul itt található az orosz Fekete-tengeri flotta legfontosabb bázisa, Szevasztopol is.

Ha ezt sikerülne az ukránoknak semlegesíteniük, akkor azzal jóformán ellehetetleníthetnék az egész térségben az orosz haditengerészetet.

Mivel a korszerű, nyugati cirkálórakéták elfogása meghaladja az orosz légvédelem képességeit, a támadó gépek bázisait és pilótáit vették célba. Ezen a héten összesen 28 cirkálórakétát indítottak, amelyekből csak 16-ot tudtak lelőni az ukránok. Az orosz rakéták viszont nemcsak katonai és hadiipari létesítményeket tettek tönkre, hanem számos civil halálát is okozták.

A német parlament egyik nagy tekintélyű, kereszténydemokrata politikusa ennek nyomán ismét sürgette a berlini kormányt, hogy szállítson még több légvédelmi rendszert Ukrajnába. Norbert Röttgen azt nyilatkozta a Financial Timesnak, hogy elégtelen a katonai repterek légoltalma, de például Odesszát is erősebben kellene védeni. Az ellenzéki politikus azt is mondta, hogy alaptalan a berlini vezetés aggodalma, és mielőbb meg kellene kezdeni a nagy hatótávolságú cirkálórakéták szállítását, hasonlóan a britekhez, franciákhoz.

Ezt a vélekedést osztja Ben Hodges tábornok, az Európában állomásozó amerikai haderő egykori parancsnoka is. Ő azt hangoztatta, hogy gyorsan meg kellene pakolni néhány C-17-es szállítógépet MGM-140 ATACMS rakétákkal és KEPD 350 Taurus robotrepülőgépekkel, aztán leszállítani őket Ukrajnának.

Jurij Szak, az ukrán védelmi miniszter egyik tanácsadója ezt azzal toldotta meg, hogy a lassan kikopó, szovjet/orosz eredetű Szuhojok és MiG-ek helyett már F-16-osokkal kellene felszerelni a légierejüket. Ennek érdekében sürgette, hogy gyorsítsák fel a pilótáik kiképzését. Úgy fogalmazott: "Az ukrán repterek elleni legutóbbi orosz támadás azt is bizonyítja, Moszkva retteg attól, hogy Kijev F-16-osokat kaphat, mert a korszerű nyugati gépek jelentősen elősegíthetik Ukrajna gyors győzelmét."

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×