Infostart.hu
eur:
360.32
usd:
309.42
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Szevasztopol, 2014. április 1.Az orosz haditengerészet fekete-tengeri flottájához tartozó Tarantul-III-as hadihajója, mielőtt elhagyja a krími Szevasztopol kikötőjét 2014. április 1-jén. (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Erős üzenet: Moszkva közvetlen háborút kockáztat a NATO-val

James Stavridis, a NATO korábbi európai főparancsnoka szerint a NATO nem fog minden fegyvert és pénzt biztosítani Ukrajnának csak azért, hogy aztán végignézze, ahogy Oroszország egy illegális blokáddal megfojtja az ukránok gazdaságát.

A Magyar Nemzet a Politico összeállítása alapján arról ír, hogy a NATO egyik volt európai főparancsnoka, James Stavridis a NATO flottájának a fekete-tengeri bevetése mellett érvelő nyilatkozatot tett.

„Moszkva közvetlen háborút kockáztat a NATO-val azzal, hogy nemzetközi vizeken is tartóztat fel hajókat, és gazdaságilag is próbál nyomást helyezni Ukrajnára” – fogalmazott a Politico brüsszeli hírportálnak James Stavridis, a NATO korábbi európai főparancsnoka. Mint hozzátette: az olyan tengeri eszkalációk, mint a vasárnap elfoglalt török hajó esete, arra kényszeríthetik Kijev partnereit, hogy beavatkozzanak azért, hogy megakadályozzák az ukrán gazdaság megbénítását.

A nyilatkozat előzményeként kedden az orosz védelmi minisztérium fekete tengeri flottája figyelmeztető lövésekkel tartóztatta fel a Sukru Okan nevű, palaui zászló alatt közlekedő teherhajót, amelyet az ukrán külügyminiszter törökként azonosított. Az eset a Fekete-tenger délnyugati részén, a török partok közelében történt.

Stavridis szerint az oroszoknak a hajórakományokat ellenőrző eljárása a kalózkodással egyenértékű.

„Ha Oroszország elkezdi lefoglalni a hajókat, vagy megpróbálja elriasztani őket, akkor valószínűnek tartom, hogy a NATO a hajózás humanitárius folyosójának támogatásával fog válaszolni” – fogalmazott a szövetség korábbi európai főparancsnoka. Szerinte a politikai és katonai szövetség megvédhetné az ukrajnai Odessza kikötőjébe és onnan induló hajókat a NATO harci repülőgépeivel vagy hadihajóival kísérve.

Mint ismeretes, a Fekete-tengeren a múlt hónapban nőtt meg újra drámaian a feszültség, miután Oroszország nem hosszabbította meg az ENSZ gabonaegyezményét, amely lehetővé tette Kijev – és Moszkva számára – a gabonatermékei eljuttatását a világpiacokra, ezzel alacsonyabban tartva az árakat és segítve afrikai és ázsiai országok élelmezését.

A Kreml az egyezmény lejártát követően röviddel arra figyelmeztetett, hogy az ukrán kikötőkbe tartó hajókat katonai célpontoknak is tekintheti. Sőt, egyes jelentések szerint mintegy hatvanezer tonna élelmiszert semmisített meg az ukrán gabonaraktárakat ért támadásaival. De olyan Duna-menti ukrán kikötőkbe is indított rakétatámadásokat, amelyek NATO-tagállam közelében vannak.

Kijev „háborús kockázatú területté” nyilvánította az orosz fekete-tengeri kikötők körüli vizeket, sőt egy orosz tartályhajó ellen dróntámadást is intézett.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábban ígéretet tett arra, hogy a szövetség „fokozza a megfigyelést és a felderítést a Fekete-tenger térségében, többek között tengeri járőröző repülőgépekkel és drónokkal”.

Stavridis szerint ez a Fekete-tengerrel határos NATO-tagok (Törökország, Románia és Bulgária) támogatását jelenti, annak érdekében, hogy az orosz tengeri flotta ne kerüljön katonai túlsúlyba a térségben.

Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×