eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
A brit jegybank, a Bank of England épülete (b) Londonban 2023. február 2-án, a pénzintézet 2023. februári jelentésének közzététele napján. Andrew Bailey, a bank kormányzója bejelentette, hogy a jegybank 50 bázisponttal 4 százalékra emelte alapkamatát. A szakember azt is jelezte, hogy az eddig vártnál rövidebb és sokkal sekélyebb recesszióra számít a brit gazdaságban. Bailey szerint a 2022. novemberi pénzügypolitikai jelentés óta fordulat történt a brit inflációs folyamatban, elsősorban a nagybani beszerzésű azonnali földgázárak felére csökkenése miatt, ezért a szigetországban az infláció mérséklődését vetítette előre 2023 második felére.MTI/EPA/Neil Hall
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Nigel Farage után brit muszlimok is számlazárolásokra panaszkodnak

Hamis indokkal, valójában politikai okokból megszüntették a bankszámláját – ez történt nemrég a briteknél Nigel Farage-zsal, a brexit egyik szellemi atyjával. De ez történik sok brit muszlimmal is, akik szerint a bankok „tönkreteszik az életüket”.

Amikor híre ment, hogy az ellentmondásos expolitikus, Nigel Farage bankszámláját felmondta a patinás Coutts Bank, a brexitpárti hangadó ellenfelei nehezen tudták palástolni a kárörömöt. Amint kiderült, hogy a bank hazudott, azt állítva, hogy a dolognak pusztán pénzügyi okai voltak (nem, Farage-ról politikai dossziét állítottak össze) bekapcsolt a brit fair play. A bankcsoport vezetőjének hamis információját még a BBC is átvette, ami után neki és a bank elnökének is mennie kellett.

Az ügy felszínre hozta sok, jóval hétköznapibb ember esetét is, aki az új angol szóval a „de-banking”, azaz debankolás áldozata lett, köztük sok brit muszlim esetét.

Erre a sorsra jutott a missziója szerint „a muszlim világ és a Nyugat közötti nagyobb megértést elősegíteni hivatott” brit székhelyű Cordoba Alapítvány. A szervezet néhány hete konferenciát szervezett Londonba a tunéziai politikai helyzetről, de amikor megpróbálta rendezni a helyszín bérleti költségeit, rájött, hogy a Farage-fiaskóban is érintett NatWest bank megszüntette a számláit – mindenféle figyelmeztetés vagy magyarázat nélkül.

A panaszos telefonhívásra azt a sztenderd választ kapta, hogy az ügyfélszolgálatosnak „nincs engedélye a részletek ismertetésére”. Utána jött egy levél az alapítvány igazgatójának a NatWest gazdájától, a Royal Bank of Scotlandtól, hogy az ottani számlákat is lezárják, majd a Barclays bank felmondta a magán lakáshitelszámláját – tudósított az esetről az Al-Dzsazíra.

Ő, a fia és felesége valójában már jóval a Farage-affér előtt a „debankolás” áldozataivá vált, mert 2014-ben az HSBC szüntette meg a számláikat. Az Al-Dzsazíra szerint egy friss kutatás kimutatta, hogy Nagy-Britanniában naponta ezer számlát zárnak le a pénzintézetek.

Mindez az úgynevezett „rizikótlanítás” politikája alapján történik: a bankok olyan magánszemélyeket, vállalkozásokat vagy intézményeket utasítanak el, akiket és amelyeket pénzügyi vagy jogi szempontból kockázatos kuncsaftnak tartanak. Viszont mindenféle magyarázat nélkül, kissé hasonlóan az Angolkák című ikonikus tévészatíra szállóigéjéhez: „a kompjuter azt mondta, hogy nem”. Pontosabban: a kompjuter, valamiféle rizikóalgoritmus alapján besorolja az embert a nemkívánatos kategóriába.

Anas Altikriti, a Cordoba Alapítvány vezetője szerint vele ez azért történt meg, mert bevallottan palesztinpárti aktivista és az iraki háború bírálója – bár az ő nézetei messze nem csak a muszlimokra jellemzők a szigetországban.

A Bloomberg közben egy Lutonban élő postás, Iqueel Ahmed esetét említi, aki hat hétig nem fért hozzá lakossági folyószámlájához, és a bank nem teljesítette a közműdíj-kifizetéseket. A számláját, a feleségéét és kiskorú gyerekei takarékszámláját magyarázat nélkül felmondták. Az ő aktivizmusa – bevallása szerint – abban merül ki, hogy egy hajléktalanokat segítő alapítvány oszlopos tagja.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×