A fehérorosz migrációs válság 2020-2021-ben kezdődött, amikor Aljakszandr Lukasenka elnök jóváhagyásával migránsok kelhettek át a határon a balti országokba annak érdekében, hogy politikai nyomást gyakorló eszközként próbálja meg a saját politikai akaratát érvényesíteni a fehérorosz vezető az Európai Unió felé. Ebben az időszakban következett be komoly változás a balti országok politikájában, korábban ugyanis a bevándorlást támogató magatartás volt jellemző ezekre az államokra. Gönczi Róbert az InfoRádióban emlékeztetett, hogy a balti államok akkoriban még támogatták a kvótarendszert, vagyis az Európai Unió területére érkezett menedékkérők elosztását. Ezzel szemben most ezen országok kormányai

a korábbi álláspontjukkal ellentétes határvédelmi és bevándorlási törvénymódosításokat eszközöltek.

A Baltikumba érkezett bevándorlók száma 20 és 30 ezer közé tehető, ami a déli magyar határnál rögzített adatokhoz képest elenyésző. Ugyanakkor az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a balti országok csak az elmúlt egy-két évben találkoztak először az illegális bevándorlás jelenségével, korábban egyáltalán nem volt jellemző ez Európa azon részén.

A nemrég bejelentett intézkedések három csoportra bonthatók. Először is engedélyezték mindenhol a visszakényszerítéseket, vagyis ha a határvédelmi szervek

lefülelnek egy illegális határátlépőt, akkor azonnal visszaküldhetik abba az országba, ahonnan érkezett, fellebbezésre pedig nincs lehetőség.

A második intézkedés a korábbi magyarországi tranzitzónához hasonló létesítmények felépítése. Litvániában például addig tarthatják fogva az irregulárisokat, amíg biztonságosan el nem tudják végezni a határvédelmi szervek a háttérellenőrzésüket. Miután ez megtörtént, utána dönthetnek arról az illetékesek, hogy visszakényszerítik-e őket vagy beengedik ezeket az embereket a schengeni zóna területére.

Végül a balti államok határvadászegységeket is létrehoztak, amit a litvánok önkéntes divíziónak neveznek. „Feladtak egy hirdetést, jelentkezhetnek az emberek, és korlátozott hatáskörrel, egy bizonyos kiképzést követően ők is részt vehetnek a határvédelemben, együttműködve a határvédelmi szervekkel” – jelentette ki Gönczi Róbert az InfoRádióban.

A felsoroltakon kívül Észtország bevezetett még egy külön intézkedést is, ami Litvániában és Lettországban nem lesz érvényes. Ennek értelmében a menedékkérők nem nyújthatják be igényeiket az észt határnál, ahogy egyébként a magyar határnál sem, hanem el kell menniük a moszkvai észt nagykövetségre. Nálunk hasonló esetben a belgrádi magyar nagykövetséghez kell fordulni.

Az elemző szerint egyelőre nehéz megállapítani, mennyire vezetnek eredményre a bevezetett rendelkezések. Még nem látni, hogyan változik a migrációs nyomás a balti országok határainál. „A különböző biztonsági szervezetek folyamatosan figyelmeztetnek, hogy

várható egy második nyomás is, de nem Fehéroroszország, hanem Oroszország irányából,

ezért következetesen monitorizálják a kalinyingrádi területet, valamint az észt határ környéki részt, azonban nem tudjuk, hogy ez a migrációs nyomás meg fog-e valósulni ténylegesen, illetve, hogy ez a politikai nyomásgyakorló eszköz ugyanúgy életbe fog-e ellépni Fehéroroszország esetében.”

Gönczi Róbert úgy véli: ha ez megvalósul, akkor valószínűleg a törvénymódosítások sokat segítenek a balti országoknak abban, hogy hatékonyan tudjanak védekezni. „Ugyanakkor továbbra is vannak olyan útvonalak, ahol akadálytalan a bejutás, ilyen például a Finn-öböl vagy akár a Balti-tenger is.”