eur:
402.08
usd:
347.57
bux:
0
2025. június 17. kedd Alida, Laura
Moszul, 2018. február 3.Megrongálódott épületek romjai között megy egy férfi az észak-iraki Moszulban 2018. február 2-án. Az iraki hadsereg és az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció több hónapos harcok árán 2017 decemberében visszafoglalta a nagyvárost az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet fegyvereseitől. Az IÁ utolsó iraki erődítménye 2014 júniusa óta volt a dzsihadisták kezén, a harcok miatt több mint egymillió ember menekült el Moszulból és térségéből, a város visszafoglalása közben több ezren vesztették életüket. (MTI/EPA/Murtadzsa Latif)
Nyitókép: MTI/EPA/Murtadzsa Latif

Népirtásnak ismerték el a jezidik legyilkolását

Népirtásnak ismerte el Nagy-Britannia az iraki jezidi kisebbség ellen 2014-ben elkövetett tömeggyilkosságokat.

Az Iszlám Állam 2014 augusztusában foglalta el az Irak északnyugati részén fekvő és az egyistenhívő, kurd nemzetiségű jezidik történelmi lakóhelyének számító Szindzsár-hegységből. A szunnita szélsőségesek az általuk sátánimádónak tartott jezidik közül a férfiakat az esetek többségében meggyilkolták, a nőket megerőszakolták, megkínozták és eladták szexrabszolgának. Az elrabolt gyerekeket később gyilkolásra képezték ki.

A terroristákat a Szindzsárból később kiűző kurd és iraki csapatok számos tömegsírra bukkantak.

A brit külügymisztérium közleményét jegyző Tariq Ahmad államtitkár a gyilkosságok közelgő kilencedik évfordulója alkalmából közölte: "az Iszlám Állam által elkövetett erőszakos cselekmények nagyon súlyos, máig ható szenvedést okoztak a jezidi népnek".

Nagy-Britannia eddig a zsidó holokausztot, a ruandai, a srebrenicai és a kambodzsai tömeges gyilkosságokat ismerte el népirtásként.

A jezidik tömeges meggyilkolását Németország minősítette elsőként népirtásnak 2021. november 30-án. A német állásfoglalást történelmi léptékű döntésnek minősítették a jogvédő szervezetek, és azóta számos ország parlamentje és több nemzetközi szervezet fogadott el hasonló nyilatkozatot.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Nem akartam emlékezni, az nekem nem segített – először és utoljára szólal meg a magyar Gulag túlélője

Nem akartam emlékezni, az nekem nem segített – először és utoljára szólal meg a magyar Gulag túlélője

Megtaláltuk a magyar Gulagnak nevezett internálótábor utolsó ismert túlélőjét. Az 1929-ben született Szabó Zoltán megjárta az Andrássy út 60-at, 1950 és 1953 között pedig több internálótáborban – Kistarcsán, Isaszegen, Bernátkúton, Tiszalökön és Recsken – is raboskodott. A 96 éves férfi 72 évig a legközelebbi családtagjain kívül senkinek sem beszélt a vele történtekről, még a szakirodalom és az emlékhelyet működtető Recski Szövetség sem tudott a létezéséről. Az InfoRádióval kivételt tett, viszont leszögezte, hogy hosszú életében először és utoljára hajlandó megszólalni ebben a témában, és a lakhelyét is titokban akarja tartani. Mint kiderül, ez az emlékeivel is így volt.

Csicsmann László: ellentétes az USA érdekeivel, hogy katonai úton rezsimváltást érjen el Iránban

Az Egyesült Államoknak nem érdeke belesodródni az Izrael és Irán között kialakult fegyveres konfliktusba, Donald Trump inkább Amerika gazdasági érdekeit tartja szem előtt – mondta az InfoRádióban a Közel-Kelet-szakértő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.17. kedd, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×