Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólal az orosz nemzeti bírói kongresszus ülésén Moszkvában 2022. november 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Valerij Sarifulin

Vlagyimir Putyin lebénult a Wagner-lázadás első óráiban - állítják nyugati források

Az orosz elnök képtelen volt gyorsan és határozottan cselekedni, amikor Jevgenyij Prigozsin június 24-én lázadást robbantott ki.

Pedig Vlagyimir Putyin már napokkal korábban tudhatott a készülő zendülésről - állítja a The Washington Post. Az orosz elnök mégis teljesen lebénult, amikor hírét vette, hogy a Wagner zsoldosai valóban bevonultak a Don melletti Rosztov városába és elfoglalták az Ukrajnában harcoló orosz haderő parancsnokságát. A tekintélyes amerikai újság részben nyugati, részben pedig ukrán hírszerzési forrásokra hivatkozva azt írja, hogy ebben a helyzetben Putyin elnök képtelen volt határozott és gyors döntéseket hozni.

A titkos szolgálatok figyelmeztetése után ugyan megerősítették a Kreml őrségét, valamint egy sor biztonsági intézkedést hoztak, Vlagyimir Putyinnak is bőven lett volna ideje arra, hogy elejét vegye a lázadásnak, lefogassa Prigozsint és a felkelés többi szervezőjét. Ehelyett tétlenül nézte, amint a zsoldosok megindulnak Rosztovból, majd elfoglalják Voronyezst és háborítatlanul közelednek Moszkvához - hangsúlyozta egy nevének elhallgatását kérő biztonsági szakértő.

Noha a zendülés reggelén mondott televíziós beszédében Putyin még határozott lépéseket ígért és a lázadók szigorú megbüntetésével fenyegetőzött, mégsem tett semmit. Sőt, pár órával később már sokkal engedékenyebbnek mutatkozott: hagyta, hogy Prigozsin ide-oda utazgasson Oroszországban. Abba is beleegyezett, hogy a Wagner zsoldosai büntetlenül Fehéroroszországba távozzanak.

Mindez nyugati értékelés szerint

egyértelműen azt bizonyítja, hogy Vlagyimir Putyin hatalma megrendült.

Ezt igazolja az is, hogy a Kreml semmiféle utasítást nem adott a helyi hatóságoknak. Az ukrán hírszerzés egyik vezetője azt mondta: "Egy olyan önkényuralmi rendszerben, mint amilyet Vlagyimir Putyin Oroszországban kiépített, senki sem tesz semmit felsőbb utasítások nélkül. Márpedig a zsoldos-lázadás első óráiban Moszkvából nem érkeztek egyértelmű parancsok. Ezért a helyi hatóságok a központhoz hasonló tétlenséggel szemlélték az eseményeket."

Ennél sarkosabban fogalmazott az egyik moszkvai pénzember, aki szoros kapcsolatokat ápol az orosz titkosszolgálatokkal. Mint mondta: Putyin afféle maffia államot hozott létre, amelyben hosszú időn keresztül ő volt a legerősebb figura. A lázadás kitörése után tanúsított tétlensége viszont alaposan megtépázta a tekintélyét. "Már nem Vlagyimir Putyin a legkeményebb fickó Moszkvában." - közölte.

A döntésképtelenségnek azonban több oka is lehetett - állítja az amerikai újság. Az egyik az, hogy Jevgenyij Prigozsin évtizedek alatt az orosz hatalmi rendszer szerves részévé vált.

Az általa irányított zsoldos csapat ezer szállal kötődik az orosz fegyvereserőkhöz és a titkosszolgálatokhoz.

Nem csoda, hogy ezek jó néhány magas rangú vezetője szimpatizált Prigozsin törekvéseivel. Számukra is egyértelmű, hogy az ukrajnai hadjárat nem úgy zajlik, ahogyan azt eredetileg elképzelték. A katonai sikerek elmaradnak, a veszteségek pedig óriásiak. Prigozsin szerint ezért a felelősség a korrupt és hozzá nem értő katonai vezetést, személy szerint Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt terheli.

A NATO egyik vezető tisztségviselője is úgy látja: az orosz hadseregen és a biztonsági szolgálatokon belül sokan Prigozsin zendülésének sikerét várták, és készen álltak arra, hogy csatlakozzanak a lázadókhoz. Az apparátus egy része ezért nyilván abban volt érdekelt, hogy az elnök minél kevésbé legyen határozott a felkelőkkel szemben. Bár az orosz társadalom nagy része előtt nem ismert a hatalom berkeiben dúló harc, az elit tagjai nagyon is tisztában vannak azzal, hogy Vlagyimir Putyin már nem tudja kordában tartani az egymással rivalizáló csoportokat.

A zendülést követő tisztogatások is inkább a hatalmi csoportok közti vetélkedést tükrözik, mintsem az elnök határozottságát bizonyítják. Letartóztatták például az orosz szélsőjobb egyik vezetőjét, Igor Girkint, más néven Igor Ivanovics Sztrelkovot. Az orosz hadsereg veteránja, az Orosz Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálatának (FSZB) volt tisztje kulcsszerepet játszott a Krím-félsziget orosz annektálásában, majd a donbászi háborúban, mint a Donyecki Népköztársaság fegyveres csoportjainak szervezője. Azzal, hogy lakat alá került a hatalom mérsékeltebb csoportjai üzentek a szélsőségeseknek.

De ugyancsak eltűnt a nyilvánosság elől Pirgozsin korábbi nagy támogatója Szergej Szurovikin hadseregtábornok és jó néhány hozzá közel álló katonai vezető. Ők valamennyien egyetértettek a zsoldosvezérrel abban, hogy a védelmi minisztériumot és a hadsereget nem a megfelelő emberek irányítják.

Eltávolításuk szintén üzenet értékű a hatalom bizonyos körei számára.

Putyin tétlenségének másik oka talán az lehetett, hogy ő is, és a környezetében lévők többsége is csak blöffnek gondolták Prigozsin készülődését. Azt hitték, a Wagner vezetője így akar nyomást gyakorolni a Kremlre, hogy megerősíthesse a zsoldos csapat feletti hatalmát. A konfliktus közvetlen előzménye ugyanis a védelmi minisztériumnak az a rendelete volt, amely szerint a Wagner tagjainak július elsejéig szerződést kellett volna kötniük a hadsereggel, ami a zsoldos csapat megszűnésével lett volna egyenértékű. Márpedig Prigozsin nem akart megválni a magánhadseregétől, főleg pedig attól a sok millió dollártól, amit az orosz államtól kapott a Wagner különböző megbízásai után.

Egy 2015-ös orosz parlamenti jelentésben szerepel, hogy a magánhadseregek mennyire fontosak lehetnek az orosz befolyás világméretű növelésében. Olyan helyeken, ahol Moszkva hivatalosan nem tud, vagy nem akar megjelenni, ezek a zsoldos csapatok gond nélkül tevékenykedhetnek. Ezzel erősíthetik Oroszország befolyását és új szövetségeseket szerezhetnek Moszkvának. A Wagner csoport eddigi tevékenysége pontosan ezt igazolja.

Márpedig, ha Vlagyimir Putyin kemény fellép a Wagner ellen és megbünteti a vezetőit, akkor azzal éppen ezt a félhivatalos érdekérvényesítést tenné lehetetlenné.

Jevgenyij Prigozsin több mint húsz évig állt Vlagyimir Putyin és az orosz világhatalmi törekvések szolgálatában. Hatalma, befolyása a rendszeren belül fokozatosan növekedett.

"Putyin elnök és követői egy szörnyet teremtettek maguknak"

- nyilatkozta a The Washington Postnak egy névtelenségbe burkolózó biztonsági szakértő.

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×