Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.94
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Vasúti dolgozók tüntetnek a francia kormány nyugdíjreformja ellen Lyonban 2023. március 22-én. Emmanuel Macron francia elnök a TF1 kereskedelmi és a France2 közszolgálati televíziónak adott közös élő interjúban bejelentette, hogy a nyugdíjkorhatárt 62 évről 64 évre megemelő törvénynek az év végéig hatályba kell lépnie. A nemzetgyűlési szavazás nélkül kihirdetett törvény hatálybalépéséhez az alkotmánybíróság jóváhagyása szükséges.
Nyitókép: MTI/AP/Laurent Cipriani

Már a német politikusok is megriadtak a franciaországi zavargásoktól

Franciaország forrong, Emmanuel Macron elnök elhalasztotta eredetileg vasárnapra tervezett berlini látogatását. Olaf Scholz kancellárral az élen a német politikusok aggódnak.

A zavargások azt követően kezdődtek, hogy a Párizstól nyugatra található Nanterre-ben a múlt hét elején egy rendőr agyonlőtt egy 17 éves helyi fiút, aki ellenállást tanúsított egy közúti ellenőrzéskor. A 38 éves motoros rendőrt előzetes letartóztatásba helyezték, majd szándékos emberölés miatt eljárás indult ellene.

A történtek nyomán elszabadult a pokol Franciaországban, a tüntetők rendőrkapitányságokra és csendőri laktanyákra támadtak, járműveket, épületeket gyújtottak fel vagy rongáltak meg. Macron ezt követően döntött németországi látogatásának elhalasztásáról, de egyes hírek szerint kedden mégis csak sor kerülhet a vizitre.

Hétvégi televíziós interjújában a német kancellár elismerte, nem számított arra, hogy Franciaország instabillá válik, a történteket nagyon lehangolónak nevezte. Olaf Scholz elítélte az erőszakos cselekményeket, ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy az elnök "biztos kézzel" úrrá lesz a helyzeten.

Több vezető német politikus ugyanakkor a kancellárnál szókimondóbban nyilatkozott. A Bundestag külügyi bizottságának elnöke egy lapinterjúban úgy értékelte, hogy Franciaország stabilitását fenyegeti veszély. A szociáldemokrata Michael Roth szerint

a tüntető fiatalok "brutális, féktelen, pusztító dühe, amely céltalanul mindenki és minden ellen irányul, szörnyű eszkalációt jelent.

Az államnak határozottan és következetesen kell fellépnie, az emberek biztonsága és az ország stabilitása forog kockán" – jelentette ki.

Andreas Jung, az ellenzéki konzervatív CDU alelnöke, a német–francia parlamenti társaság tagja szerint az erőszak kitörésének fő oka a társadalmi megosztottság. A gazdasági fejlettség ellenére Franciaország mélyen megosztott ország – jelentette ki. Sok francia fiatal fél a jövőtől – értékelte a politikus, aki szerint a kilátástalanság, az integrációs problémák robbanásveszélyes elegyet eredményeznek a külvárosokban. A szélsőségesek pedig minden oldalról csak olajat öntenek a tűzre – tette hozzá.

A német külügyminisztérium a zavargások nyomán "frissítette" utazási, illetve biztonsági tanácsait a Franciaországba utazók számára. Az utazókat arra szólította fel, hogy tájékozódjanak a kialakult helyzetről, és kerüljék a zavargások főbb helyszíneit. A minisztérium emlékeztetett arra is, hogy több városban éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el.

A francia–német kapcsolatok tekintélyes szakértője, Claire Demesmay úgy értékelte, hogy ami Franciaországban történik, az mindenekelőtt a düh és az elkeseredés megnyilvánulása. A német származású francia politológus a ZDF-nek nyilatkozva arra emlékeztetett, hogy a "sárgamellényesek" 2018-ban kezdődött országos tüntetései, csak úgy, mint a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre történő elnöki tervek ellen tiltakozások mögött egyértelműen politikai követelések álltak.

Az elszabadult haragot ezúttal egy fiatal férfi erőszakos halála váltotta ki, de Demesmay szerint csak a felszínen.

A tüntetőknek nincsenek politikai követeléseik,

őket valójában a fennálló, igazságtalan társadalmi viszonyok miatti mély frusztráció, valamint a "bűnözői vágy", illetve az erőszak alkalmazására való "ijesztő hajlandóság" vitte az utcára. A társadalom megosztott, és a kormánynak meg kell találnia a középutat – vélekedett a politológus, aki szerint az elnök számára rendkívül nagy feladatot jelent majd a bizalom helyreállítása.

Mindennek köze van az oktatáspolitikához, a várospolitikához, a fiatalokkal való törődéshez, a munkahelyteremtéshez – jelentette ki, utalva arra, hogy emellett létezik a bűnözés, de a rendőri erőszak is.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×