Ötéves szünet után tartották meg Berlinben a 2011-ben indított, korábban évenként rendszeres kétoldalú kormánykonzultációkat. A német várakozásokat növelte az a tény is, hogy Li Csiang tavaly tavaszi beiktatása óta először látogatott külföldre, és helyszínként épp Németországot választotta. A hosszú szünetet a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi együttműködés azonban nem sínylette meg, a kínai cégek előszeretettel választották Németországot egyik legfőbb európai "bázisuknak". Mindezt a német kormány előzetesen úgy fogalmazta meg, hogy számára Kína "partner, versenytárs és rendszerszintű rivális".

A tárgyalásokból kitűnt, hogy a kínai vendég a partnerségre helyezte a hangsúlyt, de kizárólag a gazdaság, illetve a kereskedelem területén. Bár Olaf Scholz német kancellár igyekezett rávenni kínai partnerét az ukrajnai háborúval kapcsolatos közvetítésre, ezt azonban kudarc kísérte. A vizit hivatalos részét lezáró sajtóértekezleten a kancellár arra ugyan felszólította Pekinget, hogy ne szállítson fegyvereket Oroszországnak. Sürgette azt is, hogy Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként gyakoroljon nyomást Moszkvára az orosz csapatok Ukrajnából történő kivonása érdekében.

A kínai miniszterelnök ezt azonban teljes mértékben elengedte a füle mellett.

A német médiában ugyanakkor megdöbbenést keltett, hogy az újságírók a sajtóértekezletnek nevezett rendezvényen nem kérdezhettek, ami egybehangzó értesülések szerint kínai nyomásra történt. A ZDF német közszolgálati televízióval az élen több tekintélyes médium mindezt egyértelmű kínai zsarolásnak nevezte. A televízió szerint az alternatíva az volt, hogy vagy nem lesznek kérdések, vagy pedig sajtóértekezlet sem lesz. Ezzel – mint arról a Politico hírportál beszámolt – szöges ellentétben állt, hogy a német kancellár "szabadságot és nyíltságot" sürgetett a Kínában dolgozó újságírók számára.

A tárgyalásokon a hangsúly a két ország közötti gazdaság és klímavédelmi együttműködés elmélyítésén volt, amit mindkét fél kölcsönös érdeknek nevezett. A kínai beruházások egyre nagyobb lendületet kaptak az elmúlt években Németországban, legyen szó akár a duisburgi vasúti hálózat, illetve az ottani kikötő bővítéséről, akár akár a hamburgi kikötő fejlesztésében való kínai állami részvételről, vagy épp a Huawei kínai telekommunikációs vállalat részvételéről a a német 5G-hálózat kiépítésében.

Ez utóbbival kapcsolatban erősödik az aggodalom amiatt, hogy a kínai fél a hálózat kémkedés céljára használhatja fel. Az aggodalmakat az ARD televíziónak nyilatkozva a Német Iparszövetség (BDI) egyik vezetője úgy fogalmazta meg, hogy mindez a kínai függőség növekedésével járhat. Jürgen Matthes hangsúlyozta, hogy az orosz földgáztól való függőség megszüntetése után nagyobb óvatosságra van szükség. Nem mindegyik, Kínával kötött üzlet kockázatos, de el kell kerülni az olyan függőséget, amely Németországot egy konfliktus esetén zsarolhatóvá tenné – fogalmazott a BDI illetélkese. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt a kritikus infrastruktúrára utalt.