Infostart.hu
eur:
398.83
usd:
343.1
bux:
101098.65
2025. július 18. péntek Frigyes
Svéd katonák páncélozott járművel járőröznek a Svédország délkeleti részén fekvő Gotland szigetén lévő Visby közelében 2022. január 16-án. Svédország megerősítette a katonai jelenlétét a térségben a NATO és Oroszország közötti feszültségek miatt.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Karl Melander

Tartanak az oroszoktól, gyors ütemben fegyverkeznek a svédek

Nem kizárható egy orosz támadás - áll a svéd parlament legújabb védelmi jelentésében. Az InfoRádió által megkérdezett szakértő szerint ennek tényleges esélye csekély, de a fenyegetettségérzet valós, Svédország hosszú távú haderőfejlesztése pedig indokolt.

"Fontos azt látni, hogy milyen szövegkörnyezetben jelennek meg az ilyen jelentések. Az, hogy nem zárható ki egy támadás, nem azt jelenti, hogy ez valószínűleg be fog következni" – mondta Csiki Varga Tamás. Példaként hozta a nukleáris eszközökkel történő támadást, amelyet ugyan rendkívül alacsonynak tartanak, de nem zárható ki.

A svéd értékelést abban az összefüggésben kell nézni, hogy fel akarnak készülni, különösen ami a fegyveres erőiket illeti, egy hagyományos háborúra. Erre azért van szükség, mert a hidegháború alatt nagyon kedvező helyzetben voltak és sok hadiképességet, mennyiségben és minőségben is, leépítettek. Ezeket próbálják most visszaépíteni – adott támpontot a hírhez a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Szóba került az interjúban Magyarország és Törökország szerepe a NATO-csatlakozás blokkolásában. Csiki Varga Tamás arról beszélt, hogy ez a parlamenti jelentés nem a külvilágnak szól, hanem a svéd védelmi tervezés folyamatába illeszkedik. A szakértő emlékeztetett arra, hogy tavaly is készült egy jelentés a NATO-csatlakozásról, amelynek az volt a legfontosabb megállapítása, hogy Svédország önállóan, különösen a nukleáris fenyegetettség szempontjából, nem tudja saját biztonságát kellő mértékben garantálni.

A mostani parlamenti jelentéssel, amely nem kormány-, hanem parlamenti dokumentum, maguknak és nem másoknak üzennek, hogy miképpen kell fejleszteni a svéd hadsereget 2030-ig, sőt 2035-ig. A mostani dokumentum még átmeneti, a végső formáját jövő nyáron nyeri majd el. Ami biztosnak látszik, hogy 2026-ra a svédek is elérik a NATO által elvárt GDP-arányos 2 százalékos költségvetési kiadást a védelmi büdzsében. Ez azért fontos, hogy legyen miből fejleszteni a haderőt, de szó van arról is, hogy a svéd tartalékos katonák létszámát növelni fogják és több fegyvert is beszereznek majd – tette hozzá.

Kérdésként merült fel, hogy az orosz elnöknek érdeke lehet-e a háború kiterjesztése. A főmunkatárs álláspontja szerint szerint

Oroszország a NATO-val szemben nem tudna sem hagyományos, sem nukleáris háborút nyerni.

A vége ugyanis a kölcsönös megsemmisülés lenne. Ezt még a legvadabb hidegháborús időkben is figyelembe vették.

Csiki Varga Tamás végül arra hívta fel a figyelmet, hogy azok az államok, amelyek nem a NATO tagjai, és Svédország jelenleg nem az, sokkal sebezhetőbbek, és nyilván erre tekintettel kell lenni a svéd döntéshozóknak is.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Súlyos botrány robbant ki a szlovák és cseh rendőrség között az iskolai bombafenyegető miatt

Súlyos botrány robbant ki a szlovák és cseh rendőrség között az iskolai bombafenyegető miatt

Feszültség alakult ki a cseh és a szlovák rendőrség között is a tavalyi iskolai bombafenyegetések ügyében. Majdnem egy évvel a tavaly szeptemberben kezdődött iskolai fenyegetések után a cseh, a szlovák és az ukrán rendőrség őrizetbe vett egy személyt az ukrajnai Dnyipróban. A cseh rendőrséget felháborította, ahogyan a szlovák fél tájékoztatta az esetről a nyilvánosságot, mert a csehek szerint a szlovákok elhallgatták az orosz szálat. Azt mondják, hogy Szlovákia elárulta és hátba szúrta őket.

Orbán Viktor péntek reggel: van más együttműködési lehetőség is Ukrajnával, mint az uniós tagság

A miniszterelnök beszélt az uniós "ukrán költségvetésről", amelyet Brüsszelben írnak, és amely minden negyedik-ötödik forintot átad Ukrajnának, miközben nincs is döntés Ukrajna uniós tagságáról. Szólt Sebestyén József halálának ügyéről is, amellyel kapcsolatban nem érzelmileg kell érvelni, hanem emberi jogi oldalról. Aztán szólt a hazai gazdaság jövőjéről is az Otthon Start program optikájából. Végül az Otthon Start modellszámításai és Kapu Tibor hazatérése is szóba került.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.18. péntek, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke
Téved, aki azt hiszi, hogy Magyarországon sok a víz – Grafikákon a kellemetlen igazság

Téved, aki azt hiszi, hogy Magyarországon sok a víz – Grafikákon a kellemetlen igazság

Az elmúlt időszak esőinek köszönhetően enyhült a Magyarországot sújtó szárazság, és többfelé meg is szűnt a mezőgazdasági aszály, de több országrészben továbbra is kritikusan száraz a talaj. A 2022-es történelmi aszály óta az agrárszektoron kívül is egyre nagyobb figyelem irányul a hazai vízhelyzet aktuális állására és kilátásaira. Az alábbiakban néhány fontosabb statisztikai mutató mentén, a teljesség igénye nélkül mutatjuk be a magyarországi "vizes" állapotokat nemzetközi összevetésben. Ezekből kiderül egyebek mellett, hogy az összes európai uniós ország közül Magyarország mekkora mértékben függ a határain túlról érkező vízutánpótlástól, illetve hogy a magyar ipar a teljes vízkivétel mekkora részéért felelős – félig lelőve a poént: ez az egyik legmagasabb arány az EU-ban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×