eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Lakóépületben talált töltényhüvelyt mutat egy civil a szudáni fővárosban, Kartúmban 2023. április 19-én, amikor 24-órás országos tűzszünet van érvényben a szembenálló felek közt. Négy nappal korábban harcok robbantak ki az Abdel-Fattah Burháni tábornok vezette szudáni hadsereg és a Mohamed Hamdan Daglo tábornok vezette félkatonai Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) között. Az összecsapásokban eddig legkevesebb 185 civil és katona vesztette életét, a sebesültek száma meghaladja az 1800-at.
Nyitókép: MTI/EPA

Akár újra egymásra is találhatnak a Szudánt lángba borító erők

Szudánban 1956 óta 6 sikeres és 29 sikertelen puccsot hajtottak végre. Akik most szemben állnak egymással, korábban szövetségesek voltak. A jelenleg történteket még polgárháborúnak nem lehet nevezni, inkább csak polgárháborús helyzetnek – mondta Besenyő János egyetemi tanár, az Óbudai Egyetem Afrika Kutatóintézetének vezetője.

Szudán 1956-ban kiáltotta ki függetlenségét. Azóta hat alkalommal hajtottak végre sikeres, 29-szer pedig sikertelen katonai puccsot az afrikai országban, vagyis a történelméhez szorosan kapcsolódnak a különböző erőszakos hatalomátvételek – kezdte Besenyő János egyetemi tanár. Elmondása alapján a jelenleg szemben álló felek korábban szövetségesek, pontosabban az 1989-ben államcsínnyel hatalomra kerülő Omar el-Basír emberei voltak.

A jelenlegi helyzet előzménye, hogy 2018-ban tüntetések kezdődtek Kartúmban, Szudán fővárosában, majd több nagyvárosban a gazdasági nehézségek és a szegénység miatt. Miután 2019-ben odáig fajult a helyzet, hogy kormányellenes megmozdulásokra is sor került, a hadsereg – mentve a menthetőt – megpuccsolta saját vezetőjét, vagyis Omar el-Basírt, és szövetségre lépett a tüntetők vezetőjével. "Egyszerűen azért, mert olyan széles körűvé vált az elégedetlenség, hogy már nem mertek összecsapni a civil lakossággal" – fejtette ki az Afrika Kutatóintézet vezetője.

A hadsereg ekkor ígéretet tett egy közös, átmenti katonai–civil irányításra, amit követően 2022-ben választásokat tartanak, ahol a győztesnek átadják a hatalmat. 2021. október 25-én azonban a szudáni hadsereg Abdel Fattah al-Burhan tábornok vezetésével katonai puccsal átvette az állam irányítását, a civileket pedig kipakolták a kormányzatból.

A hatalmat al-Burhan tábornok és helyettese, Mohamed Hamdan Dagalo ragadta kézbe. Dagalo, más nevén Hemedti korábban tevepásztor volt Dáfúrban, ahol a helyi milíciák, majd a 2013-ban Omar el-Basír által létrehozott Félkatonai Gyors Támogató Erők (RSF) vezetőjévé nőtte ki magát. Miután idővel ismét felmerült, hogy átadnák a hatalmat a civileknek, valamint annak lehetősége, hogy átalakítsák a fegyveres erőket, elsősorban az RSF és tagjai kárára, Hemedti szembefordult al-Burhannal, és támadásokat intézett a hadsereg különböző laktanyái és repterei ellen.

Besenyő János úgy véli,

egyelőre nincs szó polgárháborúról, legfeljebb polgárháborús helyzetről Szudánban.

Magyarázata alapján ugyanis úgy fest, a két korábbi szövetséges csak a saját pozícióját igyekszik megerősíteni, így aztán az is előfordulhat, hogy nyomásra vagy közvetítéssel, de végül együtt fognak működni, és megint status quo lesz. "Ha ez nem sikeredik, viszont könnyen jöhet egy polgárháború" – tette hozzá a szakértő. Utóbbi ellen szólhat, hogy a kétszázezres, jól felfegyverzett és kiképzett, nagy rutinnal rendelkező hadsereggel szemben – ha csak nem kap támogatás a lakosságtól – a százezres RSF áll, ami főként gerilla harcmodorban jártas, és bár tagjai közül sokan harcoltak Jemenben és Líbiában, például nem rendelkeznek olyan szinten nehézfegyverekkel, mint a rivális oldal.

Ráadásul a jelek szerint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína és Oroszország is abban érdekelt, hogy ne eszkalálódjon a helyzet, és ne törjön ki tényleges háború; noha előbb-utóbb amúgy várható volt, hogy ez a két, komoly háttérrel rendelkező fegyveres egymásnak fog ugrani a hatalomért – jegyezte meg az egyetemi tanár.

A külföldi állampolgároknak biztosítják a kimenekítést, Besenyő János szerint nem érdeke egyik oldalnak sem, hogy magára uszítsa a nyugatiakat. Ezt alátámasztandó, hogy például miután a francia konvojt Kartúmban megtámadtak, rögtön elkezdődött az egymásra mutogatás és mindkét féltől a franciák „kiengesztelése”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×