Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Szergej Lavrov orosz és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter kezet fog közös sajtóértekezletük után az ankarai elnöki palotában 2023. április 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Necati Savas

Szergej Lavrov: ha a Nyugat nem enged, Oroszország a gabonaexport-megállapodáson kívül kereskedik tovább

Ha a nyugati országok nem szüntetik meg az orosz műtrágya és gabona exportjának akadályozását, Oroszország a fekete-tengeri gabonaexport-megállapodáson kívül fogja folytatni a kereskedést - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter török hivatali partnerével közös sajtótájékoztatóján pénteken Ankarában.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter újságíróknak elmondta, hogy Törökország támogatja Oroszország műtrágya- és gabonakereskedelemre vonatkozó kérelmét. Erre a kérdéskörre is megoldást kell találni ahhoz, hogy ismét meghosszabbíthassák az ENSZ és Törökország közvetítésével júliusban létrejött gabonaexport-megállapodást Oroszország és Ukrajna között - tette hozzá.

Moszkva a múlt hónapban bejelentette, hogy mindössze 60 napra hosszabbítaná meg a megállapodást, holott Törökország, az ENSZ és Ukrajna is a 120 napos meghosszabbítás mellett áll.

A megállapodás értelmében Oroszország az általa megszállt ukrajnai kikötőkben hagyja kikötni a gabonaszállító hajókat, amelyek az ENSZ felügyeletével biztonságos vízi folyósókon közlekedhetnek a Fekete-tengeren.

Az orosz gabona és műtrágya nyugati exportja a háború kezdete óta jelentősen csökkent; Lavrov szerint ennek hátterében az áll, hogy több orosz bankot is kizártak a SWIFT nemzetközi fizetési hálózatból, valamint kereskedelmi biztosításokat sem tudnak kötni.

"Európa a szárazföldön keresztül is folytathatja az ukrán gabona exportálását" - mondta Lavrov, utalva arra, hogy megállapodás hiányában Oroszország megtartaná kereskedelmi kapcsolatait Katarral és Törökországgal, Európa helyett pedig szegényebb afrikai országokba exportálna.

Lavrov szerint az Egyesült Államok mindemellett szándékosan akadályozza az ENSZ, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország alkotta közel-keleti "kvartett" tárgyalásait, az orosz külügyminiszter mindazonáltal nem zárkózott el az elől, hogy ha "komoly tárgyalási javaslat" érkezik az Egyesült Államoktól, szemtől szembe leüljön tárgyalni Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.

A török és orosz diplomácia vezetői szerint a tárgyalás napirendi pontjai között szerepelt még egy törökországi gázközpont létrehozásának ötlete, a szíriai konfliktus és az ukrajnai helyzet is.

A török külügyminiszter aggodalmát fejezte ki, hogy a tavasz folyamán tovább eszkalálódhat a háborús helyzet Ukrajnában. Cavusoglu leszögezte: Törökország továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy tárgyalások végén véget vethessenek a háborúnak.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×