Infostart.hu
eur:
388.44
usd:
336.45
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Szergej Lavrov orosz és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter kezet fog közös sajtóértekezletük után az ankarai elnöki palotában 2023. április 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Necati Savas

Szergej Lavrov: ha a Nyugat nem enged, Oroszország a gabonaexport-megállapodáson kívül kereskedik tovább

Ha a nyugati országok nem szüntetik meg az orosz műtrágya és gabona exportjának akadályozását, Oroszország a fekete-tengeri gabonaexport-megállapodáson kívül fogja folytatni a kereskedést - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter török hivatali partnerével közös sajtótájékoztatóján pénteken Ankarában.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter újságíróknak elmondta, hogy Törökország támogatja Oroszország műtrágya- és gabonakereskedelemre vonatkozó kérelmét. Erre a kérdéskörre is megoldást kell találni ahhoz, hogy ismét meghosszabbíthassák az ENSZ és Törökország közvetítésével júliusban létrejött gabonaexport-megállapodást Oroszország és Ukrajna között - tette hozzá.

Moszkva a múlt hónapban bejelentette, hogy mindössze 60 napra hosszabbítaná meg a megállapodást, holott Törökország, az ENSZ és Ukrajna is a 120 napos meghosszabbítás mellett áll.

A megállapodás értelmében Oroszország az általa megszállt ukrajnai kikötőkben hagyja kikötni a gabonaszállító hajókat, amelyek az ENSZ felügyeletével biztonságos vízi folyósókon közlekedhetnek a Fekete-tengeren.

Az orosz gabona és műtrágya nyugati exportja a háború kezdete óta jelentősen csökkent; Lavrov szerint ennek hátterében az áll, hogy több orosz bankot is kizártak a SWIFT nemzetközi fizetési hálózatból, valamint kereskedelmi biztosításokat sem tudnak kötni.

"Európa a szárazföldön keresztül is folytathatja az ukrán gabona exportálását" - mondta Lavrov, utalva arra, hogy megállapodás hiányában Oroszország megtartaná kereskedelmi kapcsolatait Katarral és Törökországgal, Európa helyett pedig szegényebb afrikai országokba exportálna.

Lavrov szerint az Egyesült Államok mindemellett szándékosan akadályozza az ENSZ, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország alkotta közel-keleti "kvartett" tárgyalásait, az orosz külügyminiszter mindazonáltal nem zárkózott el az elől, hogy ha "komoly tárgyalási javaslat" érkezik az Egyesült Államoktól, szemtől szembe leüljön tárgyalni Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.

A török és orosz diplomácia vezetői szerint a tárgyalás napirendi pontjai között szerepelt még egy törökországi gázközpont létrehozásának ötlete, a szíriai konfliktus és az ukrajnai helyzet is.

A török külügyminiszter aggodalmát fejezte ki, hogy a tavasz folyamán tovább eszkalálódhat a háborús helyzet Ukrajnában. Cavusoglu leszögezte: Törökország továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy tárgyalások végén véget vethessenek a háborúnak.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.

Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

A magyar kormány május 1-ig az uniós minimumszintre csökkentette a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, hogy mérsékelje a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő világpiaci olajárak hatásait. Az InfoRádió az intézkedés hatásairól kérdezte Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzőjét, aki szerint ezzel a lépéssel összességében 25 forinttal ment lejjebb az üzemanyagár literenként, és az infláció is nagyjából 0,2 százalékponttal mérséklődött.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×