eur:
408.12
usd:
387.1
bux:
0
2024. november 14. csütörtök Aliz
Hszi Csin-ping kínai elnök a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 csúcstalálkozójának ülésén az indonéziai Bali szigetén fekvő Nusa Dua luxusüdülőhelyen 2022. november 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Bay Ismoyo

Az első csapás - Peking felülvizsgálhatja nukleáris elrettentő politikáját

Hszi Csin-ping kínai elnök kész arra, hogy átgondolja a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kínai doktrinát.

Egyre többen érvelnek amellett Kínában, hogy célszerű volna átgondolni a kínai nukleáris politika alapelveit. A távol-keleti óriás sajtóhírek szerint belátható időn belül akár merész döntést is hozhat, ami viszont biztosan a nemzetközi közösség éles bírálatait fogja maga után vonni – írja a hirado.hu.

Hszi Csin-ping kínai elnök kész arra, hogy átgondolja a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos, „csak válaszcsapásként használható atomfegyver” („no first use”) nevezetű doktrínát, vagyis, hogy kizárólag akkor vetnek be nukleáris fegyvereket, amennyiben atomcsapás éri országát.

Kínai kormányzati forrásoktól származó információk szerint a kínai nemzetvédelmi egyetem 2022 második felében kiadott jelentése arra hívta fel a figyelmet, hogy szükséges lenne módosítani a nukleáris elrettentési politikát, amennyiben ez képes volna megakadályozni, hogy az Egyesült Államok (és más országok) beavatkozzanak egy tajvani vészhelyzet esetén. A jelentés leszögezte, a nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetés szerepet játszhat a hagyományos fegyverekkel vívott háború eszkalálódásának megakadályozásában.

Kína 1964-ben jelentette be „no first use” politikáját, miután sikeresen végrehajtotta első atomfegyver-kísérletét. Peking azóta is kitart e doktrína mellett, amelynek elsődleges célja, hogy elrettentsen más országokat attól, hogy nukleáris fegyvereket használjanak Kína ellen. India szintén elfogadta az első bevetés tilalmának politikáját.

A Kínai Kommunista Párt központi katonai bizottsága 2022 novemberében a már említett jelentést használta alapul a nemzet nukleáris arzenáljának modernizálásáról szóló vitákhoz. A bizottság azt állította, hogy a nukleáris robbanófejek számának jelentős növelése szükségtelen, ha az elsődleges bevetésükről szóló politika döntés nem változik. A megbeszéléseken állítólag felmerült javaslat szerint a taktikai nukleáris fegyvereket megelőző jelleggel lehetne bevetni a Tajvan egyesítésére irányuló törekvéseket ellenző erők nagyobb katonai beavatkozása esetén. Hszi, aki a bizottság elnöke és a kínai fegyveres erők főparancsnoka, azzal zárta a megbeszéléseket, hogy nincs szükség elhamarkodott döntések meghozatalára. A kínai elnök azonban állítólag további kutatásokat kért a javaslatokkal kapcsolatban.

Egyes kínai katonai tisztviselők szerint azonban Kína nem fogja egyhamar megváltoztatni a „no first use” politikáját, hiszen minden ilyen változtatás elkerülhetetlenül heves ellenállást váltana ki a nemzetközi közösségből. Egy hétfői sajtótájékoztatón a kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta: „A jelenlegi körülmények között minden félnek arra kell összpontosítania, hogy diplomáciai erőfeszítéseket tegyen az ukrajnai válság békés rendezése érdekében, és együtt kell dolgoznia a deeszkaláció érdekében.”

Címlapról ajánljuk
Úgy tűnik, az új állampolgársági törvénnyel is felsül a német kormány

Úgy tűnik, az új állampolgársági törvénnyel is felsül a német kormány

A jogszabály nyári módosítása azt eredményezte, hogy meredeken emelkedni kezdett az elbírálásra váró kérelmek száma és a várakozási idő is, miközben a Migrációkutató Intézet tanulmánya szerint 12 millió olyan ember él Németországban, aki nem rendelkezik német útlevéllel. Párducz Árpád az InfoRádióban elmondta: ha az előre hozott választás eredményeként kormányra kerül a CDU/CSU pártszövetség, vélhetően visszatérnek a korábbi, sokkal szigorúbb szabályozáshoz.

Egyre többet tudni Donald Trump csapatáról, itt vannak a már ismert nevek

Sorjáznak a nevek, kivel dolgozik majd együtt Donald Trump a következő elnöksége alatt. Nyíltan migrációellenes és Izrael-barát politikusok kerülnek majd fontos pozíciókba, a legfontosabb külügyi posztokat pedig olyanok tölthetik be, akik támogatnák Ukrajnát, de nem a végletekig - mondta az InfoRádióban Veres Kristóf György, a Danube Institute külkapcsolati vezetője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.14. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×