Caj Jing-ven egyesült államokbeli kitérőjét Kína provokációnak nevezte. Salát Gergely szerint, miután az utóbbi időben Peking egyre gyakrabban „dobálódzik” ezzel a bírálattal, kissé kezd inflálódni a fogalom, de azért a keménység megmaradt, és egyértelműen úgy fogják fel a kínaik a helyzetet, hogy az amerikaiak azt a konszenzust feszegetik, amely Richard Nixon 1972-es kínai látogatása óta fennáll, miszerint Tajvan függetlenségét az amerikaiak nem ismerik el, még olyan áttételes módon sem, hogy mondjuk egy magas rangú tengerentúli politikus fogad egy tajvani vezetőt.

Az Egyesült Államok szerint a látogatás összhangban van a korábbi amerikai gyakorlattal, vagyis a Tajvannal folytatott nem hivatalos kapcsolattal. "Noha a fogalmazással Washington is óvatos, mindeni számára világos, hogy ha Amerika harmadik legfontosabb közjogi méltósága fogadja a tajvani elnököt – aki természetesen a kínaiak nem elnöknek, hanem csak vezetőnek neveznek –, akkor az nem csak egy kellemes találkozó lesz, ahol a gyerekeikről beszélgetnek, vagyis

semmiképp nem tekinthető egy száz százalékig magánjellegű ügynek"

– magyarázta a sinológus.

Kína a találkozó miatt határozott válaszlépéseket helyezett kilátásba. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa szerint ez lehet akár egy hadgyakorlat a sziget körül. Emlékeztetett: Caj Jing-ven hatodjára látogat „átutazóban” az Egyesült Államokba, tehát nem egy teljes újdonságról van szó. Fél évvel ezelőtt Nancy Pelosi amerikai házelnök Tajvanra látogatott, mire válaszul Kína minden idők legnagyobb hadgyakorlatába kezdett Tajvan körül. A szakértő szerint kivethetnek kereskedelmi szankciókat is Tajvanra, de olyan diplomáciai offenzívával is nyomást gyakorolhat Kína, amire egyébként az elmúlt hetekben már sor került, hogy megpróbálja elcsábítani Tajvan maradék szövetségeseit.

Salát Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikaiak évtizedek óta „játszanak” azzal, hogy nem állnak bele 100 százalékig a tajvani kapcsolatokba, de nem is határolódnak el tőlük. Ezt nevezik

stratégiai kétértelműségnek

– jegyezte meg. Bár nem mondják ki, hogy közeledtek, nyilván az, hogy egy magas szintű közjogi méltóság találkozik a tajvani elnökkel, olyasmit sugall, hogy azért nem teljesen tartják Kína részének a szigetet.

A sinológus úgy véli, a mostani, újabb amerikai–kínai konfliktus befolyással lehet az orosz–ukrán háború rendezésére is, legalábbis abból a szempontból, hogy Peking számára világossá válik, Washington még a gesztusok szintjén sem hajlandó bármint is tenni azért, hogy ne támogassák az oroszokat, vagy hogy ne vegyenek részt esetleg a szankciókban.

„Ez egy egyértelmű üzenet Kínának, hogy semmi jóra nem számíthat”

– fogalmazott.

Salát Gergely azzal kapcsolatban, hogy Volodimir Zelenszkij a napokban Kijevbe invitálta Hszi Csin-ping kínai elnököt, röviden azt mondta: erre a látogatásra semmi esély nincs.