eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Vlagyimir Putyin orosz elnök frontszolgálatot teljesítő orosz katonák anyjait fogadja a Moszkva melletti vidéki rezidenciáján, Novo-Ogarjovóban 2022. november 25-én, az ukrajnai háború idején.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Alekszandr Scserbak

Szakértő: kétségesek az oroszok ellen hozott szankciók

Sem gazdaságilag, sem politikailag nem sikeresek az Európai Uniónak az Oroszország ellen bevezetett szankciói – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

"Nem lehet egyértelmű mérleget vonni a szankciók sikeressége kapcsán. Nagyon sokan eleinte abban reménykedtek, hogy Oroszország nagyon gyorsan államcsődöt fog mondani, nem fogja tudni finanszírozni tovább a háborút" – mondta az InfoRádiónak Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

Véleménye szerint érthető és erkölcsileg helyes, hogy fel kell lépni Oroszország ellen, viszont azok a szankciók, amelyeket az Európai Unió, illetve az Egyesült Államok is bevezettek, sem gazdaságilag, sem politikailag nem érték el azokat a sikereket, amelyeket vártak egyes elemezők és döntéshozók.

"Oroszország gazdasági növekedése valóban csökkent az elmúlt egy év alatt, de sokkal hamarabb fog visszapattanni, mint az Európai Unióé, amely szintén nagyon lecsökkent" – mondta Máthé Réka Zsuzsánna.

Az Oroszország elleni szankciókat Kína és India nem támogatja, és "nem is valószínű, hogy ezután fogja támogatni". A két ország gazdasági növekedése jóval meg fogja haladni az unióét és az Egyesült Államokét a következő években. Tehát

Oroszország stratégiai partnerei sokkal gyorsabban növekednek majd, mint azok az országok, amelyek kivetettek szankciót Oroszország ellen.

Az egykori amerikai pénzügyminiszter, Larry Summers fogalmazott úgy a napokban, hogy a szankciók amiatt nem működnek, mert Kína és Törökország nem vesznek részt bennük.

A szakértő szerint ez valószínűsíthető volt. Amikor az Európai Unió és az Egyesült Államok megfogalmazta ezeket az intézkedéseket, akkor számolni kellett volna azzal, hogy a harmadik felek fogják-e támogatni, és ha igen, milyen mértékben – mondta Máthé Réka Zsuzsánna.

Megjegyezte, hogy a nyugat nem fog könnyen partnereket találni az ázsiai országokban, hiszen

az ázsiai országok legnagyobb része ellenfelet lát a nyugati országokban.

Tehát nagyon jól jönne nekik, hogy ebben a helyzetben Oroszországgal üzletelhetnek.

A mostani konfliktus akár bipolárissá is teheti a világrendet a szakértő szerint. A napokban készült egy felmérés, ahol azt nézték meg, miként változik a nyugati és a keleti világhoz tartozó egyének percepciója annak függvényében, ha több pólusra szakad a világ és megtörik az USA hegemóniája. Európában és az USA-ban inkább úgy gondoljuk, hogy ha ez a világ változik, akkor kétpólusú lesz, és Kína fogja vezetni. Ezzel szemben az ázsiaiak – itt fontos szerepe van Indiának és Japánnak – úgy látják, hogy többpólusú lesz, és Kína nem fog egyeduralkodó szerepet betölteni.

"Az valószínű – és ezt az európaiak is többnyire úgy látják – hogy az USA által vezetett hegemón szerep meg fog dőlni körülbelül tíz év múlva" – zárta gondolatait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×