Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Vlagyimir Putyin orosz elnök frontszolgálatot teljesítő orosz katonák anyjait fogadja a Moszkva melletti vidéki rezidenciáján, Novo-Ogarjovóban 2022. november 25-én, az ukrajnai háború idején.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Alekszandr Scserbak

Szakértő: kétségesek az oroszok ellen hozott szankciók

Sem gazdaságilag, sem politikailag nem sikeresek az Európai Uniónak az Oroszország ellen bevezetett szankciói – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

"Nem lehet egyértelmű mérleget vonni a szankciók sikeressége kapcsán. Nagyon sokan eleinte abban reménykedtek, hogy Oroszország nagyon gyorsan államcsődöt fog mondani, nem fogja tudni finanszírozni tovább a háborút" – mondta az InfoRádiónak Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

Véleménye szerint érthető és erkölcsileg helyes, hogy fel kell lépni Oroszország ellen, viszont azok a szankciók, amelyeket az Európai Unió, illetve az Egyesült Államok is bevezettek, sem gazdaságilag, sem politikailag nem érték el azokat a sikereket, amelyeket vártak egyes elemezők és döntéshozók.

"Oroszország gazdasági növekedése valóban csökkent az elmúlt egy év alatt, de sokkal hamarabb fog visszapattanni, mint az Európai Unióé, amely szintén nagyon lecsökkent" – mondta Máthé Réka Zsuzsánna.

Az Oroszország elleni szankciókat Kína és India nem támogatja, és "nem is valószínű, hogy ezután fogja támogatni". A két ország gazdasági növekedése jóval meg fogja haladni az unióét és az Egyesült Államokét a következő években. Tehát

Oroszország stratégiai partnerei sokkal gyorsabban növekednek majd, mint azok az országok, amelyek kivetettek szankciót Oroszország ellen.

Az egykori amerikai pénzügyminiszter, Larry Summers fogalmazott úgy a napokban, hogy a szankciók amiatt nem működnek, mert Kína és Törökország nem vesznek részt bennük.

A szakértő szerint ez valószínűsíthető volt. Amikor az Európai Unió és az Egyesült Államok megfogalmazta ezeket az intézkedéseket, akkor számolni kellett volna azzal, hogy a harmadik felek fogják-e támogatni, és ha igen, milyen mértékben – mondta Máthé Réka Zsuzsánna.

Megjegyezte, hogy a nyugat nem fog könnyen partnereket találni az ázsiai országokban, hiszen

az ázsiai országok legnagyobb része ellenfelet lát a nyugati országokban.

Tehát nagyon jól jönne nekik, hogy ebben a helyzetben Oroszországgal üzletelhetnek.

A mostani konfliktus akár bipolárissá is teheti a világrendet a szakértő szerint. A napokban készült egy felmérés, ahol azt nézték meg, miként változik a nyugati és a keleti világhoz tartozó egyének percepciója annak függvényében, ha több pólusra szakad a világ és megtörik az USA hegemóniája. Európában és az USA-ban inkább úgy gondoljuk, hogy ha ez a világ változik, akkor kétpólusú lesz, és Kína fogja vezetni. Ezzel szemben az ázsiaiak – itt fontos szerepe van Indiának és Japánnak – úgy látják, hogy többpólusú lesz, és Kína nem fog egyeduralkodó szerepet betölteni.

"Az valószínű – és ezt az európaiak is többnyire úgy látják – hogy az USA által vezetett hegemón szerep meg fog dőlni körülbelül tíz év múlva" – zárta gondolatait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Marokkó 3-0-ra legyőzte Kanadát, és ezzel a negyeddöntőbe jutott a labdarúgó-világbajnokságon. A Paraguay–Franciaország meccs győztese vár rajuk a nyolc között. Kanada az első kieső a három rendező ország közül, az Egyesült Államok és Mexikó még versenyben van.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×