Infostart.hu
eur:
377.61
usd:
323.71
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
Vlagyimir Putyin orosz elnök frontszolgálatot teljesítő orosz katonák anyjait fogadja a Moszkva melletti vidéki rezidenciáján, Novo-Ogarjovóban 2022. november 25-én, az ukrajnai háború idején.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Alekszandr Scserbak

Szakértő: kétségesek az oroszok ellen hozott szankciók

Sem gazdaságilag, sem politikailag nem sikeresek az Európai Uniónak az Oroszország ellen bevezetett szankciói – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

"Nem lehet egyértelmű mérleget vonni a szankciók sikeressége kapcsán. Nagyon sokan eleinte abban reménykedtek, hogy Oroszország nagyon gyorsan államcsődöt fog mondani, nem fogja tudni finanszírozni tovább a háborút" – mondta az InfoRádiónak Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

Véleménye szerint érthető és erkölcsileg helyes, hogy fel kell lépni Oroszország ellen, viszont azok a szankciók, amelyeket az Európai Unió, illetve az Egyesült Államok is bevezettek, sem gazdaságilag, sem politikailag nem érték el azokat a sikereket, amelyeket vártak egyes elemezők és döntéshozók.

"Oroszország gazdasági növekedése valóban csökkent az elmúlt egy év alatt, de sokkal hamarabb fog visszapattanni, mint az Európai Unióé, amely szintén nagyon lecsökkent" – mondta Máthé Réka Zsuzsánna.

Az Oroszország elleni szankciókat Kína és India nem támogatja, és "nem is valószínű, hogy ezután fogja támogatni". A két ország gazdasági növekedése jóval meg fogja haladni az unióét és az Egyesült Államokét a következő években. Tehát

Oroszország stratégiai partnerei sokkal gyorsabban növekednek majd, mint azok az országok, amelyek kivetettek szankciót Oroszország ellen.

Az egykori amerikai pénzügyminiszter, Larry Summers fogalmazott úgy a napokban, hogy a szankciók amiatt nem működnek, mert Kína és Törökország nem vesznek részt bennük.

A szakértő szerint ez valószínűsíthető volt. Amikor az Európai Unió és az Egyesült Államok megfogalmazta ezeket az intézkedéseket, akkor számolni kellett volna azzal, hogy a harmadik felek fogják-e támogatni, és ha igen, milyen mértékben – mondta Máthé Réka Zsuzsánna.

Megjegyezte, hogy a nyugat nem fog könnyen partnereket találni az ázsiai országokban, hiszen

az ázsiai országok legnagyobb része ellenfelet lát a nyugati országokban.

Tehát nagyon jól jönne nekik, hogy ebben a helyzetben Oroszországgal üzletelhetnek.

A mostani konfliktus akár bipolárissá is teheti a világrendet a szakértő szerint. A napokban készült egy felmérés, ahol azt nézték meg, miként változik a nyugati és a keleti világhoz tartozó egyének percepciója annak függvényében, ha több pólusra szakad a világ és megtörik az USA hegemóniája. Európában és az USA-ban inkább úgy gondoljuk, hogy ha ez a világ változik, akkor kétpólusú lesz, és Kína fogja vezetni. Ezzel szemben az ázsiaiak – itt fontos szerepe van Indiának és Japánnak – úgy látják, hogy többpólusú lesz, és Kína nem fog egyeduralkodó szerepet betölteni.

"Az valószínű – és ezt az európaiak is többnyire úgy látják – hogy az USA által vezetett hegemón szerep meg fog dőlni körülbelül tíz év múlva" – zárta gondolatait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Lecserélték Szoboszlait, kétgólos hátrányba került Párizsban a Liverpool: 2-0

A két keddi idegenbeli győzelem után meglepetésre a Barcelona is két góllal kikapott otthon az Atletico ellen a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében. Szoboszlai Dominikék nem voltak boldogok, amiért az ellenfelük, a PSG volt az egyetlen pályaválasztó csapat a BL-negyeddöntők első körében, amely hazai pályán győzni tudott. A Liverpool végig alárendelt szerepet játszott, Szoboszlait és Kerkezt is lecserélték. A visszavágók jövő kedden lesznek.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×