eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 29. vasárnap Tamara, Tamás
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (második sor, b6) az európai uniós tagországok állam- és kormányfői kétnapos találkozójának első napján Brüsszelben 2023. február 9-én. Az első sorban Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b7), Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b2), Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke (j3) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b6). A találkozó középpontjában a migráció, és az arra adható uniós válaszok, valamint Oroszország Ukrajna elleni háborúja, illetve a konfliktus okozta gazdasági helyzet áttekintése szerepel.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Charles Michel: a következő hetek döntőek lesznek a háború menetében

Az Európai Unió Vlagyimir Putyin orosz elnök propagandistáit is megcélozzák majd az új megszorító intézkedésekkel.

Az EU bizottságának elnöke, Ursula von der Leyen, a brüsszeli csúcs alkalmával, Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az újabb szankciók mintegy 10 milliárd euró értékű további exporttilalmat is elrendelnek majd.

"Célba fogjuk venni Putyin propagandistáit, mert hazugságaik megmérgezik a társadalmat Oroszországban és külföldön egyaránt. Az új szankciók szűkíteni fogják Oroszország katonai gépezetének lehetőségeit, és megingatják gazdaságának alapjait" - fogalmazott a bizottsági elnök, majd közölte: az új szankciós csomagot a brüsszeli testület február 24-ig bemutatja.

Közölte azt is, hogy

az elszámoltathatóság érdekében a tagországok részéről megvan a politikai akarat egy különleges bíróság létrehozására.

Európa meghallotta Ukrajna hangját, hogy vissza akar térni az európai családba - mondta. Hangsúlyozta továbbá, hogy Oroszországnak fizetnie kell a háborúval okozott pusztításért.

Végezetül közölte: Kijev "lenyűgöző" előrelépést tett az európai integráció felé vezető úton. Az Európai Bizottság szorosan együttműködik az ukrán kormánnyal a reformok megvalósítása érdekében, az integráció azonban érdemen alapuló folyamat, amelynek "nincs merev menetrendje". Az elért eredményeket a brüsszeli testület az ősszel esedékes bővítési jelentésében összegzi majd - tette hozzá Ursula von der Leyen.

Charles Michel azt mondta,

a következő hetek döntőek lesznek a háború menetében, ezért az uniónak továbbra is a legteljesebb segítséget kell nyújtania Ukrajnának,

"a segítségre pedig most, azonnal van szükség". Ukrajnának katonai támogatásra, tüzérségre, hadianyagokra, védelmi rendszerekre van szüksége, valamint arra, hogy a tagállamok támogassák az ország uniós integrációját - mondta. Kijelentette továbbá: a befagyasztott orosz pénzeszközöket fel kell használni Ukrajna újjáépítésére.

Volodimir Zelenszkij a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna az unió támogatásával képes megvédeni önállóságát. Hosszan tartó béke azonban csak akkor lesz Európában, ha Ukrajna megnyeri honvédő háborúját és az Európai Unió tagjává válik. Reményét fejezte ki, hogy a csatlakozási tárgyalások még ebben az évben megkezdődhetnek, - szavai szerint - azért, mert ez lelkesítené az ukrán hadsereget.

Az ukrán elnök felszólította az uniót, hogy az újabb szankciókkal határozottabban vegye célba az orosz hadiipart és az informatikai szektort. Közölte, a nap folyamán több kétoldalú találkozót is tart a tagállamok vezetőivel.

Azt mondta: reméli, hogy a találkozók eredményre vezetnek és a szövetségesek harci repülőgépeket küldenek Ukrajnának.

"Szükségünk van ezekre a fegyverekre, és szükségünk van pénzügyi támogatásra. Megvédjük közös értékeinket. Amikor Ukrajnának segítetek, akkor magatokon is segítetek" - tette hozzá az ukrán elnök.

Címlapról ajánljuk
Beköszöntött a veszély éve

Beköszöntött a veszély éve

A vulkánok felébredései (2020), a hosszú lávaöntések (2021), a nagy kitörések (2022), a „kitör – nem tör ki” dilemma (2023) évei után 2024-et a vulkáni veszély évének nevezhetjük – írja Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, egyetemi tanár az Infostartnak megküldött közleményében. A szakember hangsúlyozza, a vulkáni veszély nem a vulkánkitörés nagyságától függ, hanem attól, hogy az hol történik, mennyien laknak az értintett területen és ott mekkora értékek vannak.

Sejtik, mi vezetett a dél-koreai légi katasztrófához, de sok a kérdőjel

Bizonytalanság övezi szakértők körében a Dél-Korea területén történt, az eddigi legtöbb halálos áldozatot követelő repülőgép-szerencsétlenség lehetséges okait, különösen a madárbecsapódásról szóló első hivatalos feltételezést.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×