eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Karl Nehammer új osztrák kancellár sajtótájékoztatót tart Bécsben 2021. december 7-én.
Nyitókép: MTI/AP/Lisa Leutner

Botrány jön az EU-csúcson: elfogyott az osztrák kancellár türelme

Karl Nehammernél betelt a pohár. Az osztrák kancellár megelégelte a migráció megfékezésével kapcsolatos üres frázisokat. A konzervatív politikus azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben a küszöbön álló európai uniós csúcstalálkozón nem születik konkrét megállapodás az illegális bevándorlás megfékezéséről, Ausztria megakadályozza a szokásos zárónyilatkozat elfogadását.

Karl Nehammer kancellár a Die Welt című német lapnak fejtette ki ezzel kapcsolatos álláspontját.

"Üres frázisok már nem elegendők" – hangoztatta Nehammer, aki szerint konkrét megállapodások kellenek. "Világos és egyértelmű elkötelezettségre van szükség a külső határok megerősítése és az ehhez szükséges pénzügyi eszközöknek az unió költségvetéséből származó biztosítása mellett" – jelentette ki.

Nehammer hangsúlyozta, hogy amennyiben nem történnek konkrét lépések,

Ausztria nem járulhat hozzá a csúcstalálkozó zárónyilatkozatának elfogadásához.

Nehammer utalt arra is, hogy Ausztria nincs egyedül, több tagállam is konkrét előrelépést sürget az elmúlt évben jelentősen megnövekedett illegális bevándorlás megfékezésére. A kancellár szerint erre vonatkozóan Ursula von der Leyen bizottsági elöknek és Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének címzett közös levelet írt Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Görögország és Szlovákia állam-, illetve kormányfőjével együtt.

"Nézetünk szerint a jelenlegi menekültügyi rendszer nem működik, és ebből mindenekelőtt a cinikus embercsempészek húznak hasznot, kihasználva nők, férfiak és gyermekek szerencsétlen sorsát" – fogalmazott a levélben a nyolc ország vezetője. Az állam- és kormányfők mielőbbi és gyors előrelépést sürgettek az unió migrációs és menekültügyi paktumának érvényesítésében, továbbá a schengeni határellenőrzési kódex felülvizsgálatában. Az osztrák kancellárral együtt a többi aláíró is

az unió által finanszírozott intézkedéseket követelt a külső határok védelme érdekében

Állást foglaltak továbbá a gyorsabb kitoloncolások biztosítása, ezzel összefüggésben pedig a harmadik országokkal való új visszafogadási megállapodások tető alá hozása mellett.

A levél aláírói utaltak arra, hogy néhány uniós tagállamba az elmúlt időszakban épp ugyanannyi vagy még több illegális bevándorló érkezett, mint a 2015-16-os menekültválság idején, és ugyanez a helyzet a menedékjogi kérelmek számát illetően is.

Az Európai Bizottságot felszólították valamennyi fontos migrációs útvonal felügyeletére. Hangsúlyozták a külső határok védelmének erősítését, ennek keretében pedig a szükséges infrastruktúra kiépítésének, valamint a légtérellenőrzés biztosításának szükségességét. Utaltak arra is, hogy az EU határ- és partvédelmi ügynökségének,

a Frontexnek mindebben az eddiginél hatékonyabb szerepet kellene vállalnia.

Osztrák források szerint nem véletlen, hogy Ausztria és személy szerint Karl Nehammer kancellár kulcsszerepet tölt be a migráció szigorítását célzó követelésekben. Az elmúlt évben Ausztriába mintegy 100 ezer illegális bevándorló érkezett, ezek háromnegyede különösebb ellenőrzés nélkül elsősorban Bulgária és Románia, valamint kisebb részben Horvátország felől.

Tiltakozásul emiatt – több tagállam, köztük Magyarország neheztelése ellenére – a bécsi kormány vétót emelt Bulgária és Románia csatlakozása ellen a szabad határátlépést biztosító schengeni megállapodáshoz.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×