eur:
408.03
usd:
375.17
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Pengésdrótból épített kerítés a szlovén-horvát határon Gibinánál (Murafüred) 2015. december 3-án. Szlovénia három hét alatt közel száz kilométer pengés drótkerítést húzott fel Horvátországgal közös határán.
Nyitókép: MTI/Varga György

Ausztria kerítést akar, csak nem a saját határain

Az osztrákok túlnyomó többsége szerint elengedhetetlen a külső határok védelmének erősítése – derül ki egy friss felmérésből.

Csaknem százezren próbáltak a múlt évben illegálisan bejutni Ausztriába. A belügyminiszter sorra terjeszti elő a schengeni rendszer működését szigorító javaslatait, különös tekintettel az uniós határok küső határainak fokozottabb védelmére. Az osztrák vezetők már korábban is utaltak arra, hogy az uniós határok védelmét falakkal, de legalábbis kerítésekkel képzelik el. Az Európai Biztottság azonban legutóbb a Bulgária és Törökorszg közötti kerítést utasította el, hangoztatva, hogy erre nincs pénz.

Ezt azonban Ausztriában egy friss felmérés szerint nehezen fogadják el. A megkérdezettek túlnyomó többsége azon a véleményen van, hogy

elengedhetetlen a külső határok védelmének erősítése.

Mindenekelőtt a nagyobbik kormánypárt, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és a jobboldali ellenzéki Osztrák Sztabadságpárt (FPÖ) van azon a véleményen, hogy külső határok védelme nem működik.

Ebből kiindulva ismételte meg az uniós belügyminiszterek stockholmi találkozóján Ausztria belügyminisztere az ugyancsak néppárti kancellár, Karl Nehammer arra vonatkozó javaslatát, hogy az EU kétmilliárd eurót fordítson egy Bulgária és Törökország közötti határkerítés építésére. Gerd Karner szerint a határvédelmet a bizottságnak pénzügyileg támogatnia kell. Ylva Johansson, az unió belügyi biztosa azonban elutasított ezt, arra hivatkozva, hogy

az EU költségvetésében nincs erre pénz.

AZ OGM bécsi közvélemény-kutató intézet által végzett felmérés szerint az osztrák lakosság 61 százaléka a külső határok szigorúbb védelme mellett van. Különösen a nagy pártok, az ÖVP, az FPÖ és az ugyancsak ellenzéki Osztrák Szocialista Párt támogatói foglaltak állást a külső határok mentén létesítendő kerítések mellett.

A néppárttal közösen kormányzó Zöld Párt híveinek azonban csupán 16 százaléka volt hasonló véleményen. A felmérés szerint ugyanakkor

jelentősen kisebb annak a támogatottsága, hogy az uniós rendelkezésektől függetlenül Ausztria keleti határai mentén létesítsenek kerítéseket.

A válaszadók 50 százaléka támogatta ezt, míg ugyancsak 50 százaléka volt ellene.

Osztrák források szerint a stockholmi uniós belügyminiszteri találkozón jóval nagyobb volt az egyetértés azzal az ugyancsak osztrák felvetéssel kapcsolatban, hogy gyorsabban és következetesebben kell végrehajtani a visszatoloncolásokat.

"Egyszerűen arra van szükség, hogy több megállapodást kössünk a származási országokkal" – fogalmazott ezzel kapcsolatban az osztrák belügyminiszter. Ez vonatkozik a tagországokra, de különösen az Európai Bizottságra, amely jóval nagyobb nyomást képes kifejteni – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×