Infostart.hu
eur:
355.88
usd:
308.47
bux:
133710.4
2026. június 9. kedd Félix
Emmanuel Macron francia elnök (k) és Olaf Scholz német kancellár (j) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök társaságában a párizsi államfői rezidencián, az Élysée-palotában 2023. február 8-án.
Nyitókép: MTI/AP/Lewis Joly

Olaf Scholz: Németország eminens Ukrajna támogatását illetően az EU-ban

Mind pénzügyi, mind humanitárius szempontból, mind a fegyverszállítások konkrétumait illetően – mondta a német kancellár.

Németország az Európai Unió azon országa, amely a legtöbb pénzügyi és humanitárius támogatást, valamint a legkonkrétabb segítséget nyújtja Ukrajnának akkor is, ha fegyverszállításról van szó – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Brüsszelben, az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozójára érkezve.

Olaf Scholz újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, a találkozó alkalmat ad arra, hogy az Európai Unió újra az egységet mutasson, szolidaritását fejezze ki, és kinyilvánítsa, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát függetlenségének és önállódásának megvédésében mindaddig, ameddig csak szükséges.

Emmanuel Macron francia elnök azt közölte,

nem tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel vadászrepülőgépek küldéséről Kijev számára.

A francia elnök továbbá fontosnak nevezte, hogy a bevándorlással kapcsolatban folytatott tanácskozás során "megerősített külpolitikai" keret kiépítésében állapodjanak meg a tagállami vezetők.

Giorgia Meloni Olaszország miniszterelnöke időszerűtlennek, helytelennek nevezte, hogy Macron az EU-csúcs elött tárgyalásokat folytatott az ukrán elnökkel, mivel véleménye szerint ez káros lehet az ukrajnai háborúval kapcsolatos európai egységre. Azt is hangsúlyozta, hogy "Olaszország teljes mértékben elkötelezett" Kijev támogatása mellett.

"Az ukrajnai konfliktus mindannyiunkat érint. Úgy gondolom, hogy az a legjobb módja a párbeszéd és a béke lehetőségének megteremtéséhez, ha kiegyensúlyozott szinten tartjuk az erőinket, és támogatjuk Ukrajnát" - fogalmazott az olasz miniszterelnök.

Mark Rutte holland miniszterelnök Ukrajna uniós tagjelölti státuszával kapcsoltban azt mondta: Ukrajna óriási erőfeszítéseket tesz a tagsághoz vezető úton. Közölte, várja az Európai Bizottság értékeléseit a Kijevvel szemeben támasztott követelmények teljesítéséről, de - mint fogalmazott -

"már magában az is lenyűgöző hogy Ukrajnában megvan az erő és az akarat, hogy megtegye a csatlakozáshoz vezető következő lépéseket".

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője érkezésekor azt mondta, az EU támogatja további katonai segítség nyújtását a védekező, honvédő háborút folytatót Ukrajna számára.

"Biztos vagyok abban, hogy ma több támogatáshoz jut Ukrajna. Több fegyverhez, több katonai és pénzügyi támogatáshoz, hogy képes legyen ellenállni az orosz agressziónak" - fogalmazott.

A csúcstalálkozó témái között szereplő migrációs helyzettel kapcsolatban, kérdésre válaszolva azt mondta: nincs migrációs válság, csak az érkezők számának növekedése tapasztalható.

"Nem mondanám, hogy migrációs válság van,

noha kétségtelen, hogy a migránsok és menedékkérők száma növekszik a Földközi-tenger keleti térségében" - fogalmazott a főképviselő, majd hozzátette: biztosítani kell a legális migráció lehetőségét, ugyanis szerinte Európának szüksége van a migránsokra.

Gitanas Nauséda litván elnök szerint Volodomir Zelenszkij ukrán elnök jelenléte az EU-csúcson fontos jelzést küld az orosz vezetésnek, és "inspiráló" hatással lesz az uniós tagállamok vezetőire is, akik személyesen is láthatják "az elkötelezettséget és az önbizalmat az ukrán elnök szemében". Mint mondta, országa továbbra is támogatja az Oroszországgal szemben bevezetett szigorúbb korlátozó intézkedéseket, mivel - mint fogalmazott - "a merészebb, nagyobb szabású intézkedések sokkal hatékonyabbak, mint a kis lépések".

Közölte továbbá, Litvánia támogatja további orosz cégek, például a Roszatom, és gyémántkereskedő vállalatok és további orosz bankok szankcionálását, ami - véleménye szerint segítené az orosz gazdaság erősebb nyomás alá helyezését.

A migrációval kapcsolatban a litván elnök elmondta, hogy Litvánia nemrégiben kerítést épített az illegális migránsok visszatartására, azonban hangsúlyozta, nem csak fizikai akadályokra, hanem jogi keretre is szükség van, amely segíti az illegális migráció és annak eszközként való felhasználása elleni küzdelmet - tette hozzá.

Kaja Kallas észt miniszterelnök érkezéskor adott nyilatkozatában kiemelte, az EU-nak hasonló mechanizmust kellene alkalmaznia, mint a koronavírus elleni oltóanyagok esetében: az uniós országok pénzeszközöket biztosíthatnának, az Európai Bizottság pedig beszerezné a katonai védelmi felszereléseket Ukrajna számára.

A migrációval kapcsolatban elmondta, hogy az EU-nak a tagállamokkal együtt közös erőfeszítéseket kell tennie a határvédelem finanszírozására, és közösen kell fellépniük a migráció "zsarolóeszközként" való használata ellen. Hangsúlyozta, hogy erős megállapodásokat kell kötni a partnerországokkal az illegális migránsok hatékony visszafogadása érdekében.

"Világos üzenetet kell küldeni, hogy csak az jöhet és maradhat Európában, akinek ehhez joga van" - jelentette ki.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök délelőtt Brüsszelbe érkezett, ahol személyesen vesz részt az uniós csúcson.

Címlapról ajánljuk
Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Egy új AI-modell mögött ma már nemcsak kutatók és mérnökök állnak, hanem erőművek, félvezetőgyárak, tőzsdei befektetők, jogászok és kormányzati stratégiák is. A mesterséges intelligencia a 2020-as évek közepére geopolitikai tényezővé vált. Az Egyesült Államok vezet, de ennek megvan az ára. Kína gyorsan zárkózik fel, de csak korlátok között. Az Európai Unió pedig szabályoz, miközben a versenyben lemarad. A jövőt meghatározó nagy kérdés azonban egészen más lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter rendeletben módosította a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásának szabályait, amelynek lényege a készletértékesítési és nagykereskedelmi árak emelése. A benzin nettó készletértékesítési ára 270,25 forintról 283,45 forintra, a gázolajé 300,48 forintról 310,47 forintra nő literenként. A kormány ezzel a piaci folyamatokat kívánja lekövetni, feltehetően azért, hogy csökkentse a stratégiai készletek későbbi visszapótlásából eredő finanszírozási veszteséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×