Infostart.hu
eur:
361.74
usd:
311.59
bux:
132140.88
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Emmanuel Macron francia elnök (k) és Olaf Scholz német kancellár (j) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök társaságában a párizsi államfői rezidencián, az Élysée-palotában 2023. február 8-án.
Nyitókép: MTI/AP/Lewis Joly

Olaf Scholz: Németország eminens Ukrajna támogatását illetően az EU-ban

Mind pénzügyi, mind humanitárius szempontból, mind a fegyverszállítások konkrétumait illetően – mondta a német kancellár.

Németország az Európai Unió azon országa, amely a legtöbb pénzügyi és humanitárius támogatást, valamint a legkonkrétabb segítséget nyújtja Ukrajnának akkor is, ha fegyverszállításról van szó – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Brüsszelben, az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozójára érkezve.

Olaf Scholz újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, a találkozó alkalmat ad arra, hogy az Európai Unió újra az egységet mutasson, szolidaritását fejezze ki, és kinyilvánítsa, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát függetlenségének és önállódásának megvédésében mindaddig, ameddig csak szükséges.

Emmanuel Macron francia elnök azt közölte,

nem tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel vadászrepülőgépek küldéséről Kijev számára.

A francia elnök továbbá fontosnak nevezte, hogy a bevándorlással kapcsolatban folytatott tanácskozás során "megerősített külpolitikai" keret kiépítésében állapodjanak meg a tagállami vezetők.

Giorgia Meloni Olaszország miniszterelnöke időszerűtlennek, helytelennek nevezte, hogy Macron az EU-csúcs elött tárgyalásokat folytatott az ukrán elnökkel, mivel véleménye szerint ez káros lehet az ukrajnai háborúval kapcsolatos európai egységre. Azt is hangsúlyozta, hogy "Olaszország teljes mértékben elkötelezett" Kijev támogatása mellett.

"Az ukrajnai konfliktus mindannyiunkat érint. Úgy gondolom, hogy az a legjobb módja a párbeszéd és a béke lehetőségének megteremtéséhez, ha kiegyensúlyozott szinten tartjuk az erőinket, és támogatjuk Ukrajnát" - fogalmazott az olasz miniszterelnök.

Mark Rutte holland miniszterelnök Ukrajna uniós tagjelölti státuszával kapcsoltban azt mondta: Ukrajna óriási erőfeszítéseket tesz a tagsághoz vezető úton. Közölte, várja az Európai Bizottság értékeléseit a Kijevvel szemeben támasztott követelmények teljesítéséről, de - mint fogalmazott -

"már magában az is lenyűgöző hogy Ukrajnában megvan az erő és az akarat, hogy megtegye a csatlakozáshoz vezető következő lépéseket".

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője érkezésekor azt mondta, az EU támogatja további katonai segítség nyújtását a védekező, honvédő háborút folytatót Ukrajna számára.

"Biztos vagyok abban, hogy ma több támogatáshoz jut Ukrajna. Több fegyverhez, több katonai és pénzügyi támogatáshoz, hogy képes legyen ellenállni az orosz agressziónak" - fogalmazott.

A csúcstalálkozó témái között szereplő migrációs helyzettel kapcsolatban, kérdésre válaszolva azt mondta: nincs migrációs válság, csak az érkezők számának növekedése tapasztalható.

"Nem mondanám, hogy migrációs válság van,

noha kétségtelen, hogy a migránsok és menedékkérők száma növekszik a Földközi-tenger keleti térségében" - fogalmazott a főképviselő, majd hozzátette: biztosítani kell a legális migráció lehetőségét, ugyanis szerinte Európának szüksége van a migránsokra.

Gitanas Nauséda litván elnök szerint Volodomir Zelenszkij ukrán elnök jelenléte az EU-csúcson fontos jelzést küld az orosz vezetésnek, és "inspiráló" hatással lesz az uniós tagállamok vezetőire is, akik személyesen is láthatják "az elkötelezettséget és az önbizalmat az ukrán elnök szemében". Mint mondta, országa továbbra is támogatja az Oroszországgal szemben bevezetett szigorúbb korlátozó intézkedéseket, mivel - mint fogalmazott - "a merészebb, nagyobb szabású intézkedések sokkal hatékonyabbak, mint a kis lépések".

Közölte továbbá, Litvánia támogatja további orosz cégek, például a Roszatom, és gyémántkereskedő vállalatok és további orosz bankok szankcionálását, ami - véleménye szerint segítené az orosz gazdaság erősebb nyomás alá helyezését.

A migrációval kapcsolatban a litván elnök elmondta, hogy Litvánia nemrégiben kerítést épített az illegális migránsok visszatartására, azonban hangsúlyozta, nem csak fizikai akadályokra, hanem jogi keretre is szükség van, amely segíti az illegális migráció és annak eszközként való felhasználása elleni küzdelmet - tette hozzá.

Kaja Kallas észt miniszterelnök érkezéskor adott nyilatkozatában kiemelte, az EU-nak hasonló mechanizmust kellene alkalmaznia, mint a koronavírus elleni oltóanyagok esetében: az uniós országok pénzeszközöket biztosíthatnának, az Európai Bizottság pedig beszerezné a katonai védelmi felszereléseket Ukrajna számára.

A migrációval kapcsolatban elmondta, hogy az EU-nak a tagállamokkal együtt közös erőfeszítéseket kell tennie a határvédelem finanszírozására, és közösen kell fellépniük a migráció "zsarolóeszközként" való használata ellen. Hangsúlyozta, hogy erős megállapodásokat kell kötni a partnerországokkal az illegális migránsok hatékony visszafogadása érdekében.

"Világos üzenetet kell küldeni, hogy csak az jöhet és maradhat Európában, akinek ehhez joga van" - jelentette ki.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök délelőtt Brüsszelbe érkezett, ahol személyesen vesz részt az uniós csúcson.

Címlapról ajánljuk
Magosz-figyelmeztetés: a veszélyhelyzet végével megszűnt az ukrán import tilalma is

Magosz-figyelmeztetés: a veszélyhelyzet végével megszűnt az ukrán import tilalma is

Május 13-ával hatályukat vesztették a veszélyhelyzeti rendeletek, köztük az is, amely tiltotta az ukrán agrártermékek behozatalát – figyelmeztet a Magosz. Több mint 20 ukrán termék, például gabonák és baromfi importja vált lehetővé, ami hátrányosan érinti a gazdákat Cseh Tibor András, a szervezet főtitkára szerint.

Kegyelmi botrány: most újra Magyar Péternél pattog a labda, majd Sulyok Tamásnál fog

Nyilvánosságra hozta a kormány a kegyelmi botrány iratainak egy részét. Ezt Magyar Péter miniszterelnök jelentette be rendkívüli sajtótájékoztatóján. Az elhangzottakra már az államfő és a Fidesz is reagált. Sulyok Tamás közölte: átadja Magyar Péternek a nála lévő dokumentumokat, ha „hivatalos felkérést kap rá”. Két ügyvéd is reagált.
Támadás indult Moszkva ellen, nukleáris hadgyakorlatoktól tart Kijev – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Támadás indult Moszkva ellen, nukleáris hadgyakorlatoktól tart Kijev – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Számos épület megrongálódott és hárman megsebesültek mára virradóra, miután orosz támadás érte Harkiv városát. Ukrajna feltehetőleg az orosz fővárost, a Rosztovi területet és a Moszkvától északkeletre fekvő Jaroszlavlt támadta. Tegnapi esti beszédében Volodimir Zelenszkij elmondta, Ukrajna nagy hatótávolságú légicsapásai következtében 10%-kal csökkent Moszkva olajfinomító kapacitása az elmúlt hónapokban. "Fontos megjegyezni azt is, hogy az orosz olajtársaságok kénytelenek bezárni olajkutaikat"- tette hozzá az ukrán elnök. Közben az ukrán külügyminisztérium példa nélküli kihívásnak nevezte, hogy Oroszország Belaruszban állomásoztat taktikai atomfegyvereket, illetve hogy a két rezsim közös nukleáris gyakorlatokat tart, ezért határozott választ kért Ukrajna nemzetközi partnereitől. "Fehéroroszország militarizálása nemcsak aláássa a nemzetközi jogba vetett bizalmat, hanem Minszket is szilárdan bűnrészessé teszi az orosz nukleáris zsarolásban" - szögezte le Kijev. Vlagyimir Putyin orosz elnök ma Kínába utazik kétnapos látogatásra, miután múlt héten amerikai kollégája, Donald Trump járt Pekingben. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×