Infostart.hu
eur:
364.97
usd:
331.67
bux:
145539.83
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Segélycsomagok átvételére várnak afgán nők Kabulban 2023. január 17-én. A Bashir Navid Group nevű afgán külkereskedelmi cég a tartós fagy miatt egy zsák szenet, 50 kilogramm lisztet és öt liter étolajat taltalmazó csomagokat utalt ki a rászorulóknak Kabulban, ahol helyenként mínusz 20 Celsius-fokot mértek. Az afgán főváros vízvezetékrendszere több helyen befagyott, és az erős havazás miatt számos főút járhatatlanná vált. A zord időjárás ezen a télen már hetven emberéletet követelt Afganisztánban. Az ENSZ jelentése szerint az ország számos részén több ezer haszonállat pusztult el a szélsőséges hideg miatt.
Nyitókép: MTI/EPA

Hiába a tárt dán karok, nem indulnak el tömegesen az afgán nők – ezért

Dánia menedékjogot ad minden afgán nőnek és lánynak, miután a saját országukban nagymértékben korlátozzák őket jogaikban. A dán bejelentés hátteréről a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója beszélt az InfoRádiónak.

Öt aktuális és tíz korábbi kérelem után bejelentést tett Dánia: befogadnak az országba minden afgán nőt. Arról, hogy hogyan zajlik egy ilyen folyamat alapesetben, Wagner Péter, a Károli Egyetem adjunktusa beszélt az InfoRádióban.

"Az általános menedékjog szerint ha valaki egy külföldi országban menekültstátuszt kér, akkor előbb az ottani hatóságok megvizsgálják, jogosult-e ilyenre, valóban üldözték-e a saját hazájában. Amennyiben beigazolódik a menedékkérő állítása és tényleg üldözték a vallási, nemzetiségi hovatartozása vagy a politikai meggyőződése miatt, akkor megkaphatja ezt a státuszt."

Ezen az eljáráson könnyít most Dánia, illetve a hozzá csatlakozó Svédország is - tisztázta Wagner Péter.

A vezető kutató szerint a dánok és a svédek azért folyamodtak ehhez a drasztikus megoldáshoz, mert Afganisztánban a tálibok gyakorlatilag minden nőnek korlátozták a jogait. Úgy vélte, hogy elvben kialakulhatna egy újabb menekülthullám, de az nem a svédek és a dánok problémája lenne, mivel egy afgán nőnek igencsak nehéz eljutnia ebbe a két országba.

"Ugyanis előbb Iránba kellene valahogy átszökne, és onnan próbálhatna tovább menni valamelyik európai országba. De ehhez rengeteg pénz kell" - szögezte le Wagner Péter.

"Bár még akkor is ha van valakinek elég pénze, meg kell küzdenie azoknak az országoknak a hatóságaival, amelyek nem igazán engedik át területükön a migránsokat.

Sokan kénytelenek embercsempészekhez fordulni, így az emigrálás - főleg egy egyedül álló nőnek - sokkal veszélyesebb, mint öt-tíz évvel ezelőtt volt" - vélekedett.

Majd azzal folytatta, hogy a dán hatóságok döntése így inkább szimbolikus jelentőségű, és nyilván azért merték megtenni, mert csak nagyon kevés esettel kell foglalkozniuk.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy érdekes módon elég sok információ jut ki Afganisztánból az ott uralkodó állapotokról. A tálibok ugyanis arra törekednek, hogy minél több nyugati újságíró vagy a közösségi médiában ismert influenszer látogasson el az országba és számoljon be a mindennapokról. Wagner Péter emlékeztetett rá, hogy

még magyar újságírók is eljutottak Afganisztánba pár hónappal a tálibok hatalomátvétele után, és ők is minden gond nélkül tudósíthattak onnan.

Inkább azzal van a probléma, hogy a tálibok a polgárháború előtti, tradicionális állapotokat akarják visszahozni és megőrizni, miközben az afgán társadalom egy szűk rétege már elindult a nyugati mintájú életstílus irányába. Ráadásul a szabadságot 2001 és 2021 között még az alkotmány is garantálta számukra. Így, beindult az emancipáció, noha csak a nők egy kis csoportját érintve. Az emberek 80 százaléka ugyanis falun él, ahol amúgy is csak nagyon korlátozottak a tanulási lehetőségek.

A Nyugat ezt általános társadalmi problémának tartja, holott csak az afgán nők egy kis részét érinti.

Wagner Péter arról is beszélt, hogy Afganisztánban az oktatás egyébként is csak foltokban létezik; még alapszintű iskolák sincsenek minden faluban, a középfokúak és az egyetemek viszont már kizárólag csak a városokban működnek. Itt viszont csak az afgánok ötöde él, vagyis a tálibok az afgán nők körülbelül tíz százalékától vették el a tanulás és a munkavállalás lehetőségét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: Seszták Miklós a Fidesz Schrödinger macskája
napirend előtt

Magyar Péter: Seszták Miklós a Fidesz Schrödinger macskája

A miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött az Országgyűlés keddi ülése. Magyar Péter a méltóságteljes szembenézést sürgette a Fidesz és a KDNP politikusainak körében, és a nővédelmi intézkedések támogatását kérte a parlamenttől.

Orosz dróntámadások érték Munkácsot, Magyar Péter is megszólalt

Ellenséges drónt észleltek Munkács légterében kedd reggel. A városban több robbanás hangját is hallották, miközben Ukrajna több térségében orosz légitámadás zajlott. Kárpátalját ezzel immár hatodik alkalommal érte dróntámadás. A hírre Magyar Péter miniszterelnök is reagált.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Példátlan leállás a techóriásnál: a Microsoft hibájára figyelt a világ

Példátlan leállás a techóriásnál: a Microsoft hibájára figyelt a világ

Technikai hibák miatt közel egy napig akadozott a Microsoft 365 rendszere, amely a világszerte vállalatok és szervezetek ezrei által használt Outlook és a Teams alkalmazásokat is érintette. A Downdetectoron több mint 7,4 millió panasz érkezett a leállások miatt, amelyek egyes szervezeteknél jelentős kieséseket eredményeztek. Az amerikai Képviselőházban például egy teljes napnyi munka veszett kárba, a brit NHS több intézménye pedig papíralapú adminisztrációra kényszerült átállni. A leállás hetében a cég iránti keresési érdeklődés a Google Trends adatai szerint világszerte egyéves csúcsra ugrott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×