Infostart.hu
eur:
359.42
usd:
313.4
bux:
0
2026. július 16. csütörtök Valter
Petr Pavel nyugalmazott tábornok, a NATO Katonai Bizottsága volt elnöke, független elnökjelölt választási plakátja egy hirdetőoszlopon Prágában 2023. január 26-án. A cseh elnökválasztás második fordulóját január 27-28-án tartják.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Szakértő: Petr Pavel győzelme rányomhatja a bélyegét a cseh–magyar viszonyra

Petr Pavel nyerte a hétvégi csehországi elnökválasztást a voksok 58 százalékát begyűjtve. Andrej Babis volt kormányfő 42 százalékot szerzett. A részletekről Mészáros Andort, az ELTE BTK Történeti Intézet docensét kérdeztük.

Petr Pavel vasárnapi győzelmének magas aránya a korábbi, első fordulós eredmények alapján teljességgel meglepetés, hiszen azt még hozta Andrej Babis 37:34-re – mondta Mészáros Andor. Szerinte a nagy kérdés az volt, ki tudja jobban elbizonytalanítani a másik jelölt szavazóit.

Az ELTE BTK Történeti Intézetének docense szintén nagy meglepetésnek nevezte a rendkívül magas, 70 százalékos – „soha nem látott” – részvételi arányt, jóllehet, az első forduló 68 százaléka is már rekordnak számított. Éderességként emelte ki azt is, hogy mindkét jelölt új szavazókat tudott magának szerezni. Így az, hogy Petr Pavel végül 3,3 millió szavazattal tudott győzni, az egy meglehetősen komoly legitimitást ad a számára – tette hozzá.

A cseh elnökválasztás tulajdonképpen egy, a kormány és az ellenzék közötti megmérettetésnek is volt tekinthető. Milos Zeman leköszönő államfő egyenesen úgy fogalmazott, ez egy népszavazás lesz a kormányról. Amennyiben így volt, akkor a kormány pozíciója megerősítést nyert – jegyezte meg Mészáros Andor –, hiszen Petr Pavel független jelöltként, de a kormánypártok támogatásával indult az elnökválasztáson, míg Andrej Babis az ANO mozgalom, tehát a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként.

A nyugalmazott tábornok győzelme utáni első nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy szeretné egyesíteni a jelenleg megosztott cseh társadalmat. Az ELTE docense szerint nem túlzás azt állítani, hogy Csehország kettészakadt: a kormánykoalíció választói és a legnagyobb ellenzéki párt szavazói között mély megosztottságot tapasztalható. Hasonlóra már sor került egy korábbi elnökválasztás alkalmával is, amikor Milos Zeman és Karel Schwarzenberg között dőlt el a küzdelem. Szerinte most

nehéz feladat vár Petr Pavelre, hogy ne egy kormánypárti, hanem valóban egy egyesítő szerepet betöltő köztársasági elnökként lépjen majd fel.

Ami a várható folytatást illeti, a szakértő emlékeztetett: Petr Pavel már a kampány során egyértelművé tette: a külpolitikában egy altantista, uniópárti irány mellett teszi le a voksát, a belpolitikát illetően pedig síkra szállt a kormány által tervezett adó- és nyugdíjreformok mellett, amiket várhatóan még az idei év első felében végrehajtanak.

Mészáros Andor végül arra is kitért, hogy Andrej Babis veresége valószínűleg rá fogja nyomni a bélyegét a cseh–magyar kapcsolatokra, mint ahogyan a visegrádi együttműködésre is. Bár utóbbit illetően biztató lehet, hogy Petr Pavel első látogatásai a V4-országokban lesznek, kezdve – a hagyományokhoz megfelelően – Szlovákiában, majd aztán Lengyelországban. Mindenesetre az biztos, hogy Babis erős szövetségese volt a magyar kormánynak, Pavel pedig várhatóan kevésbé fogja fontosnak tartani ezt a kapcsolatot – tette hozzá az ELTE BTK Történeti Intézetének docense.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemzők: újratervezés, sorsdöntő hónapok állnak a Fidesz előtt

Elemzők: újratervezés, sorsdöntő hónapok állnak a Fidesz előtt

Három hónappal az országgyűlési választások után még mindig kampányüzemmódban van Magyar Péter, és ez a lendület akár jövő tavaszig is kitarthat. Horn Gábor szerint a Fidesz jövője is ekkorra dőlhet el, de Orbán Viktor számára már nincs visszaút. Kiszelly Zoltán úgy látja, a Tisza-kormány a kétharmados parlamenti támogatással a Fideszhez hasonlóan a többségi demokrácia modellt alkalmazza, miközben a Fidesz egyben maradt, és az egykori kormánypárt számára most kezdődik az újratervezés éve. Elemzőket kérdeztünk a választások óta eltelt időszakról és a várható forgatókönyvekről.

Alkotmányjogász: az államfőnek lényegében nincs mozgástere

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett azt tartalmazza, hogy megszűnik az államfő megbízatása. Ezt azonban még az érintett köztársasági elnöknek is alá kell írnia. Cservák Csaba alkotmányjogász professzor ismertette a Sulyok Tamás előtt álló lehetőségeket.
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
Megtámadták Kijevet, új vezető Ukrajna élén, de nem mindenki tapsol – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Megtámadták Kijevet, új vezető Ukrajna élén, de nem mindenki tapsol – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Naftohaz állami energetikai vállalat vezérigazgatóját, Szerhij Koreckijt jelölte Ukrajna új miniszterelnökének a háború közepette végrehajtott kormányátalakítás részeként. Koreckij kinevezéséről ma dönthet az ukrán parlament. Távozik posztjáról Mihajlo Fedorov védelmi miniszter is, ami nagy port kavart, leváltását bírálta több ukrán politikus és katonai szakértő. Oroszország ma éjszaka ballisztikus rakétákkal támadta Ukrajna fővárosát, legalább két ember meghalt és hatan megsebesültek. Kijevet helyi idő szerint hajnali 1 óra előtt rázták meg robbanások a Kyiv Independent tudósítói szerint. Az ukrán légierő jelentése alapján legalább nyolc ballisztikus rakéta tartott a főváros felé. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×