Csak az utolsó januári hétvégén dől el, ki lesz Csehország új köztársasági elnöke. Az első fordulóban ugyanis egyik jelölt sem tudta begyűjteni a leadott szavazatok felét. január 27-28-án jön a második fordulóban már csak két jelölt marad: Andrej Babis volt cseh kormányfő, aki a szavazatok 35 százalékát kapta, és Petr Pavel nyugalmazott tábornok, akire a választópolgárok 34,5 százaléka voksolt.

"A V4-es együttműködés szempontjából sem mindegy, hogy ki lesz a következő cseh elnök, különösen úgy, hogy ez év júliusában Prága veszi át a csoport soros elnökségét" – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában az ELTE BTK Történeti Intézetének docense.

Mészáros Andor szerint van és lehet is változás attól függően, hogy ki az elnök.

"Andrej Babis a visegrádi együttműködés hívének tekinthető, nagyon fontosnak tartotta miniszterelnökként, a magyar–cseh kapcsolatok szorosak, jók voltak. Babis-elnökség alatt a V4 felértékelődne" – mondta.

Petr Pavel számára viszont "egy konfliktusos térség lenne a visegrádi térség, amely szembemegy az európai centrum politikájával".

Miért indult mégis Babis?

Andrej Babisra visszatérve elmondta, miután a választások győzteseként – övé lett a legnagyobb frakció – korábban nem tudott kormányt alakítani és a visszavonulásáról beszélt, sokáig kétséges volt, hogy egyáltalán elindul-e a cseh államfőválasztáson; tovább nehezítette a dolgát, hogy pártja a várakozásoknál rosszabbul szerepelt a tavalyi szenátusi választáson.

"Furcsa választás volt, mert pártja tulajdonképpen úgy veszített, hogy nyert, és nagyon fontos vonatkozás az is, hogy az ANO Csehország legnagyobb pártja. A helyzet az, hogy egy ötpárti koalíció áll szemben az ANO-val, egymaga majdnem akkora támogatottságot kapott, mint az öt párt. Babis köztársaságielnök-jelölti indulásának is van egy történetisége: a parlamenti választások előtt azt mondta, hogy ha nem vezetheti az országot tovább mint miniszterelnök, akkor kiszáll a politikából. Ez nem történt meg, de azonnal a választások után Milos Zeman is kifejezte azt a gondolatát, hogy –ő két ciklus után már nem indulhat még egyszer államfőként – azt szeretné, ha Andrej Babis követné őt a köztársasági elnöki székben" – mondta Mészáros Andor.

A szakértő szerint mindenki evidensnek tekintette, hogy ez a képviselőházi választások revansaként értelmezhető választás lesz, ha Babis a miniszterelnöki posztot elvesztette, akkor köztársasági elnökként folytatja, és ez a cseh politika kiegyensúlyozottságát is meg tudja jeleníteni. Csakhogy később ez már nem volt annyira egyértelmű, mert Csehországban permanens választási kampány van, nincs olyan év, amikor ne lenne valamilyen választás:

• 2021 őszén képviselőházi választás volt
• 2022-ben szenátusi választás volt
• 2023-ban köztársasági elnököt választanak
• 2024-ben pedig európai parlamenti képviselőket.

A 2022-es szenátusi választás próbája volt annak, hogy az ANO milyen erővel rendelkezik a cseh politikában, van-e esélye a visszavágásra. Nem szerepelt olyan jól az ANO, mint azt várták, emiatt is vált kétségessé Andrej Babis indulása.

A jelöltségre is Andrej Babis adta le utolsóként az aláírásokat, és mint Mészáros Andor rámutatott, nagyon sokáig hezitáltak az ANO-n belül is, hogy keressenek egy támogatható jelöltet, vagy elindítsa Andrej Babist.

"Utóbbi esetben az volt a kockázat, hogy Babis nagyon rosszul szerepel, és az az ANO számára is komoly politikai vereség. Végül is aztán úgy döntött Andrej Babis, hogy elindul a választáson, és a várakozásokhoz képest jól szerepelt" – tette hozzá Mészáros Andor.

Az ellenfél

Petr Pavel nem volt ismert személyisége a cseh közéletnek – mondta a szakértő. A jugoszláv polgárháború idején, 1993-ban volt fontos szerepe, amikor francia katonák mentettek ki, aztán volt vezérkari főnök, majd a NATO katonai bizottságának a vezetője is, de a cseh társadalom többsége akkor találkozhatott vele először, amikor a koronavírus első hullámának az időszakában egy a járvány okozta nehézségeken segítő civil szervezet vezetője volt.

"Petr Pavel, bár a kormánypártok mögötte állnak, nem pártjelölt, azt mindig hangsúlyozza, hogy ő egy olyan közismert személyiség, akit felkértek, hogy jelöltesse magát köztársasági elnöknek. A kormányzó pártok segítettek számára összeszedni a jelöléshez szükséges ajánlásokat, kifejezték azt, hogy egyetértenek Petr Pavel nyugatos, Európa-párti politikai elképzeléseivel és mögé álltak, felszólították a pártok szavazóit, hogy szavazzanak Petr Pavelre, de ő egyik pártnak sem kifejezetten a jelöltje" – mondta Mészáros Andor.

Érdekesség, hogy az első fordulóban két olyan jelölt is volt, aki élvezte a kormánypártok támogatását, mert a harmadik helyen végző Danuse Nerudovát, a brünni Mendel Egyetem volt dékánját is alkalmas jelöltnek tartották, mert "őket olyan megbízható, kiegyensúlyozott személyiségeknek tartják, mind a ketten a politikán kívülről érkeznek, akik meg tudják testesíteni, mondjuk, a cseh nemzet egységét", márpedig ez a szakértő szerint Csehországban nagyon nagy érdem.