Erről a Fileleftérosz című helyi lap számolt be szerdán, hozzátéve, hogy a többi "aranyútleveles" esetében is folytatják a vizsgálatot.

Az aranyútlevél-program lehetővé tette az Európai Unión kívüli országok lakosainak is a ciprusi állampolgárság tulajdonképpeni megvásárlását azzal, hogy az igénylő a dokumentumért cserében legalább 2,5 millió eurós befektetést vállal a szigeten. Ciprus mások mellett tehetős orosz és kínai állampolgárok kedvelt úti céljának számított.

A programot 2020 novemberében végleg megszüntették. Ennek egyik előzménye az a belpolitikai botrány volt, amely az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió egyik rejtett kamerával felvett riportja nyomán pattant ki. A felvételen az akkori ciprusi házelnök volt látható, aki hajlandónak mutatkozott közbenjárni a ciprusi útlevél megszerzése érdekében egy kínai állampolgár részére, akit hazájában pénzmosás vádja miatt többéves börtönbüntetésre ítéltek. A videót követően a házelnök és egy másik parlamenti képviselő kénytelen volt lemondani.

Az illetékes vizsgálóbizottság megállapította, hogy

2007 és 2020 között 3517 külföldi állampolgár, illetve 3810 közvetlen hozzátartozó szerezhette meg a ciprusi útlevelet a kormányzati program keretében. A szakértők 192 oldalas jelentésükben arra a következtetésre jutottak, hogy

ezek nagy része "illegális honosítás" volt.

Az aranyútlevél-programokat használó EU-tagországok ellen az Európai Bizottság is eljárást indított, mert Brüsszel szerint ez a gyakorlat nem egyeztethető össze az uniós jogszabályokkal. Az érintett országok többsége már leállította programját.