Az Európai Bizottság állásfoglalása szerint Valletta úgynevezett aranyútlevél-programja - amely lehetővé teszi az EU-n kívüli országok polgárainak a máltai állampolgárság tulajdonképpeni megvásárlását - "ellentmond az uniós jogszabályoknak", hiszen a befektetésekért és előre meghatározott összegű kifizetésekért cserében adott állampolgárságot olyan kérelmezőknek ítélik oda, akiknek semmi egyéb kötődésük nincs az adott tagállamhoz.

A brüsszeli bizottság azzal indokolta döntését, hogy "az uniós állampolgárság lehetővé teszi az EU-n belüli szabad mozgást, a belső piachoz való hozzáférést és úgy az európai parlamenti, mint a helyi választásokon való részvételt is". A bizottság kiemelte: az aranyútlevél- és hasonló "programok velejáró kockázatai az Ukrajnára mért orosz agresszió összefüggésében is világossá váltak".

Az EU tavaly Ciprus és Bulgária ellen is eljárást indított hasonló okokból. A két ország le is állította programját, Málta azonban egyelőre elzárkózik ettől.

Robert Abela miniszterelnök többször is a program védelmére kelt, mivel az - érvelése szerint - "tagállami hatáskörbe tartozik"

az unió szempontjából.

Hangsúlyozta, hogy az aranyútlevél-program jelentős bevételt jelent az államnak, és ennek segítségével a máltai "vállalkozásokat és családokat segítették a koronavírus-járvány alatt". A szigetország 2013 óta 1,1 milliárd eurónyi (417 milliárd forint) jövedelemre tett szert a programnak köszönhetően.

A kormány mindazonáltal az Európai Bizottság hivatalos felszólítására reagáló nyilatkozatában azt ígérte, meg fogja vizsgálni a végrehajtó testület álláspontját.

Az Oroszországra mért szankciók keretében Málta március elején már felfüggesztette az orosz és fehérorosz állampolgárok számára az állampolgárság-vásárlás lehetőségét, de az továbbra is elérhető más - például ázsiai - országok lakosai számára.

Ha Valletta nem tesz eleget a bizottsági felszólításnak, Brüsszel pert indíthat ellene az Európai Unió Bíróságán.