Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.34
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító Isabella tartályhajó a lengyelországi Swinoujscie LNG-terminál kikötőjébe érkezik 2022. április 28-án. A Gazprom orosz gázipari holding április 27-től leállította a gázszállítást a bolgár Bulgargaz és a lengyel PGNiG vállalatnak, mivel nem fizettek rubelben a megállapított határidőn belül.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Marcin Bielecki

Jöhet a gáz Németországba

Átadták Németországban a második tengeri terminált, amely cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására szolgál.

A Deutsche ReGas nevű energetikai vállalkozás beruházásában a balti-tengeri Lubminnál épített terminált szombaton avatta fel Olaf Scholz kancellár és Manuela Schwesig, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány miniszterelnöke.

Olaf Scholz kiemelte, hogy Németország az Ukrajna elleni orosz támadás révén bekövetkezett földgázellátási változások ellenére sikeresen átvészeli a telet, így "mindenki tapasztalhatja az otthonában, hogy nem sérült a gázellátás".

A kancellár rámutatott, hogy gazdasági válság sem sújtja az országot. Mint mondta, ez a százmilliárd eurós nagyságrendű támogatási programok mellett az energiaellátás biztonságát szolgáló erőfeszítéseknek tulajdonítható.

A Deutsche ReGas úgynevezett úszó terminált épített, amelynek legfőbb eleme egy különleges hajó, hivatalos elnevezéssel úszó tároló és visszagázosító szerelvény. A terminálra tartályhajókon érkező LNG-t ezen a Neptune nevű hajón átalakítják gáz halmazállapotúvá, hogy betáplálhassák a szárazföldi vezetékrendszerbe.

A terminál kapacitása évi 4,5 milliárd köbméter.

Ennek legnagyobb részét, 3,6 milliárd köbmétert már le is kötöttek hosszú távra.

A szövetségi kormány szervezésében energetikai vállalatok hét ilyen úszó LNG-terminált fejlesztenek. Az elsőt 2022 decemberében avatták fel. A tervek szerint 2023 végére valamennyi működik majd. Kapacitásuk együttvéve meghaladja az évi 30 milliárd köbmétert. Ez nagyjából a fele annak a mennyiségnek, amely az Oroszország Ukrajna elleni háborúja előtti utolsó évben, 2021-ben érkezett az Északi Áramlat-1 földgázvezetéken Oroszországból Németországba.

A berlini vezetés tervei szerint három tengerparti LNG-terminált is építenek majd. Ezek a beruházások legkorábban 2025-ben vagy 2026-ban készülhetnek el.

A szövetségi kormány tavasszal, röviddel az Ukrajna elleni orosz támadás után határozta el az LNG-terminálok fejlesztését, hogy felszámolja Németország függőségét az orosz földgázimporttól.

Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Moszkva a háború kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet.

Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.

A szövetségi közüzemi felügyelet adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni. A hatóság legutóbbi, pénteki jelentése szerint "németországi gázellátás stabil" és "az ellátás biztonsága továbbra is garantált", a földgáztárolók töltöttségi szintje pedig meghaladja a 90 százalékot.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×