Infostart.hu
eur:
351.8
usd:
306.89
bux:
137625.54
2026. június 22. hétfő Paulina
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető egy óriáskivetítőn, amely a legutóbbi észak-koreai rakétakilövésről tudósít Tokióban 2022. szeptember 4-én, miután a rezsim közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát indított a kínai határ közelében levő Csagang tartományból. A rakéta kelet felé haladva átrepült Japán felett, mintegy 4500 kilométeres távolságot és 970 kilométeres magasságot érve el. Több mint nyolc hónapja ez volt az első észak-koreai középhatótávolságú rakéta indítása.
Nyitókép: MTI/EPA/Majama Kimimasza

Kína és Észak-Korea fenyegetést jelent – aggódik Japán

Növeli védelmi költségvetését Japán.

A Kína és az Észak-Korea jelentette fenyegetéssel magyarázta a Japánt kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) egyik tagja a szigetország védelmi költségvetésének növelését.

A korábban az ipari tárca élén álló, háromnapos tajvani látogatásra érkezett Hagiuda Koicsi leszögezte: Japán a második világháború után "a béke útjára lépett, és ezen a jövőben sem fog változtatni".

"Ugyanakkor a »béke« szó puszta ismételgetése nem elég ahhoz, hogy megvédjük a békénket" - tette hozzá a tajpeji látogatásra érkezett politikus egy japán-tajvani kapcsolatokról rendezett fórumon.

Rámutatott emellett arra, hogy Peking is jelentősen növelte védelmi kiadásait, valamint aggodalmát fejezte ki az észak-koreai rakétatesztek miatt, és aláhúzta:

ilyen helyzetben "nincs helye félintézkedéseknek".

Hagiuda szombaton Caj Jing-ven tajvani elnökkel is találkozott. A felek megegyeztek abban, hogy mélyítik együttműködésüket annak érdekében, hogy biztosítsák a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását.

Bár Japán hivatalosan nem ismeri el Tajvant önálló államként, Tokiót és Tajpejt szoros gazdasági szálak fűzik össze és egyaránt aggodalommal tekintenek a térségben megnövekedett kínai katonai jelenlétre. Abe Sindzó volt japán miniszterelnök tavaly decemberben azt hangoztatta, hogy Japán és az Egyesült Államok "nem nézne tétlenül" egy esetleges kínai támadást Tajvan ellen.

Kína a saját részének tekinti az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvant, és Peking korábban leszögezte: ha kell, erővel gondoskodik az újraegyesítésről.

Kisida Fumio japán miniszterelnök már korábban bejelentette, hogy az ország védelmi kiadásainak arányát öt év alatt fokozatosan a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékára emelik a mostani 1 százalékról, indoklása szerint az egyre jobban terjeszkedő Kína és a kiszámíthatatlan Észak-Korea miatt.

Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×